Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

A hámori vasmű karbantartása 1770-1870

A karbantartási munkáknál is szükség volt forgácsolásra. A kalapácsoknál, sütőtűzhelyeknél, pártolásoknál, bronzfúvóknál, csapoknál, a csapok perselyeinél, szerszámok javításánál, az esztergálás, a lyukfúrás, a csiszolás, a köszörülés, a gyalulás gyakran előforduló műveletek voltak. A fújtatok hengereinek, dugattyúinak javítása pontos esztergamunkát igényelt. Ezeket a munkákat csak gépekkel felszerelt üzemben lehetett elvégezni, jól képzett szakmunkásokkal. A követelményeknek megfelelően felszerelt üzemet építettek, amely el tudta látni az akkori feladatokat. A gépműhelyben négy esztergapad, egy fúrógép, egy köszörűgép, csiszológép, gyalugép dolgozott. A gépek működtetésére szolgáló energiát víziturbina segítségével nyerték. A turbina teljesítménye négy lóerő volt. Az energiaátvitel a víziturbináról a forgácsológépekhez közlőműn keresztül, szíjhajtással történt. A gépeken dolgozók teljesítménybérben dolgoztak. Az 1848-ban kiadott bér- és kereseti szabályzat ismerteti a dolgozók heti, illetve napi béreit. Itt van rögzítve az egyes termel vényeken végzendő forgácsolási munkák teljesítménybére: a nyerstengely, a perselyek, a tüskék, a lyukfúrások forgácsolásának teljesítménybére. Az üzemet az esztergályosmester vezette, akinek keresete havonta 17 Ft volt. A gépműhely fontosságát mutatja az is, hogy az esztergályosmester havi bére a többi termelő üzemben dolgozó mesterek béreivel azonos volt. Ugyanez érvényesült az esztergályosok bérezésénél is. A frisselő munkások havi bére 12 Ft, az esztergályosoké 12-14 Ft volt. Megállapítható, hogy a gépműhely az akkori időknek megfelelő korszerű üzem volt, amely a termeivények megmunkálásával és a karbantartásnál szükséges forgácsolási munkák végzésével nagyban segítette a vasmű gazdaságos működését. A karbantartó műhelyek Hámorba voltak telepítve. A berendezések, pörölyök, tűzhelyek, vízikerekek, fújtatok üzemeltetését az üzemekben dolgozó termelő szakmunkások, kovácsok, öntők, lakatosok végezték. Ők hajtották végre az üzemközben előforduló kisebb javításokat, amelyek kovács-, vagy lakatosmunka jellegűek voltak. Az ácsés kőműves jellegű javítást az ácsműhely dolgozói és a kőművesek végezték el. A javítások szükségességét a kohómester, vagy hámorosmester állapította meg és hozta a karbantartók tudomására, egyben ő