Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

A Lenin Kohászati Művek üzemfenntartási tevékenységének fejlődése

A karbantartani rendszer kiválasztása és indoklása Az előzőekben ismertetett változatok közül vállalatunknál általában a megelőző karbantartási rendszer időszakos karbantartási módszere alapján végezzük üzemfenntartási munkánkat. Az említett módszer kiválasztása és bevezetése műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembe vétele alapján történt. Ezt au álláspontunkat indokolta, hogy a felülvizsgálat utáni karbantartási rendszert jelenlegi viszonyaink között már elavultnak tekintjük, alkalmazása gazdaságtalan, a szabványos karbantartási módszer általános alkalmazását viszont, kohászati berendezéseknél szükségtelennek és költségkihatásai miatt gazdaságtalannak tartjuk. A kiválasztott karbantartási módszer alkalmazásának helyességét az elmúlt évek során szerzett gyakorlati tapasztalataink igazolják. Ezt az alábbiakkal bizonyítjuk : Termelő berendezéseinknél vizsgálat tárgyává tettük az üzemzavarok miatti kieső idők alakulását. Jellemző példaként ismertetjük folytatólagos középhengermövünk üzemzavar alakulását, amit az 1. ábra mutat be. 'Az ábrán 1967., 1968. és 1969. év üzemzavaros állásidő alakulásának trend görbéje látható az üzemidő %-ában, így jellemzi az adott időszakban tartósan érvényesülő tendenciákat. Egy-egy időszak Udajdonképjicn olyan idősor, melynek alapirányzata valamilyen matematikai függvénnyel leírható törvényszerűséget követ. Az idősor grafikus képének tanulmányozása után megállapítható azon matematikai függvény típus, amely helyesen tükrözi a tartós irányzatot. Véleményünk az, hogy ezt a törvényszerűséget leginkább ftz ex|>oneneiáIÍ8 trend görbe tükrözi, de az egyszerűség kedvéért, valamint azért mert a későbbi következ.tetéseket a lineáris trend számítás is igazolja, eltekintünk az exponenciábs trend alkalmazásától. Példaként bemutatjuk 15M58. évi nagyjavítást követő időszakra jellemző trend-vonal számításának menetét. Időszak, hó I Üzemzavar. x 1 % 1 * •ni X* TronrJ érték y IX. X. XI. XII. 1. —2 ! 0,97 —1 j 1,29 0 ! 1,68 + 1 1,02 4-2 { 1,49 — 1,94 — 1,29 0 + 1,02 + 2,98 4 1 0 1 4 1,136 1,273 1,41 1,547 },684 7,05 + 1,37 10 0,137 A fenti időszakra jellemző matematikai függvény típus egyenlete tehát: )*=0,137*+1,41 / I tHVtUKyUXXW ( I f N V MIVM XUH I. U KV VI VMMB.it lb 867 m as , _ 1. ábra. Karbantartási trend-számítások görbéi A koordináta rendszer nullpontja IÍIÜS. XI. hó. Az előző számítást minden időszakra elvégezve kapjuk az 1. ábrán látható trend-vonalakból álló görbét. Ezt elemezve megállapítható, hogy az általános javítások előtti időszakban az üzemzavarok miatt kiesett idő növekvő, a j[avítás után csökkenő tendenciát mutat, vagy alacsonyabb szintről induló emelkedő tendenciájú. A fentiekből adódik, hogy felülvizsgálat utáni karbantartási módszert alkalmazva, a termelő berendezéseket az üzemidő nagyobb %-ában a kieső idők szempontjából kedvezőtlen zónában üzemeltetnénk. A szabványos karbantartási módszer rendelkezik a legnagyobb szervezettséggel. Ennek alkalmazását azonban — egyes kivételektől eltekintve — nem tartjuk célszerűnek, mivel általában a kohászati berendezéseknél élet- és vagyonbiztonsági szempontok használatát nem indokolják, magas költségkihatásai nem realizálódnak a kieső idők csökkenése által elérhető gazdasági eredményekben. unnék igazolására megvizsgáltuk, hogy a szabványos karbantartási módszer alkalmazása milyen gazdaságossági kihatásokat eredményezne az előző példánkban ismertetett, folytatólagos középhengerinű vonatkozásában. 1HÖ8. évben gépészeti- és villamos üzemzavar következtében* kiesett az üzemidő 1,82%-a. Szabványos karbantartás általános alkalmazása esetén ez az érték véleményünk szerint 0,5% lehet. így az elérhető üzemidő növekedés: 1,82—0,5=1,32%. Ez megfelel )07 óra/év üzemidőnek. Ezzel elérhető termelési többletérték : 107 óra X189 740 Ft=á0 302 180 Ft/év Ebből eredő vállalati haszon : 1 260 000 Ft/év .Szabványos karbantartás általános alkalmazása esetén természetesen növekszik az alkatrész készlet és az alkatrész felhasználás. Számításaink szerint 30%-kaI. Knnek következtében a felmerülő többletköltségek : Alkatrész felhasználásból 2 170 000 Ft Alkatrész készletnövekedésből .... 168 000 Ft Összesen 2 338 000 Ft