Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)

Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben

FAZOLA HENRIK A HÁMORI VASMŰ ALAPÍTÓJA Fazola Henriket borsodi tevékenysége, küzdelmei, eredmé­nyei és szerepe alapján úgy ítélhetjük meg, hogy rendkívüli ember volt. Regényes sorsa 40 évesen állította őt olyan fel­adat - vasgyár alapítása - elé, amelyre ő maga nem volt fel­készülve, nem voltak jó tanácsadói sem, nem álltak rendelke­zésére a szükséges anyagi források, nem voltak kedvezők a természeti és gazdasági körülmények. A gyár számos nehézség árán felépült, de alapítójának nem hozott sikert: egy évtizeden át a szó szoros értelmében ver­gődött; maga Fazola pedig csak szenvedett. Fazola Henrik szerepét és munkásságának eredményeit a vasgyár tör­ténetírói többféleképpen értékelik. Néhányat idézzünk: „Elévülhetetlen érdeme, hogy viszonylag távol az alsó ma­gyarországi vasművektől, egy eddig iparilag fehér foltnak kezelt vidéket kapcsolt be az ország vasiparába, ezzel évszá­zadokra meghatározta Borsod és ezen belül a Bükk ipari, sőt népességi arculatát." 29 „Fazola kétségtelen érdeme a borsodi iparvidék bányászatá­nak és kohászatának elindítása. Abban, hogy életműve im­már közel kétszáz évvel túlélte alkotóját, az a helyes meglá­tás volt a döntő, hogy abban a tőkeszegény korszakban biz­tos bázisra kell építenie vállalatát. A kincstárral való társulás őt magát csődbe vitte, de alkotását, a gyárat életképessé és maradandóvá tette." 30 „Alkotóképességét, munkabírását és az ezzel szerzett egész vagyonát a tudomány és művészet, az ipari kultúra fejleszté­se, a haladás szolgálatába állította." 31 E méltatások szép szavakkal megadják Fazola Henriknek azt az elis­merést, amelyet ő maradandó müvével méltán kivívott magának. Az viszont Zoltay E. 1970.71. 30 Soós I. - Kiszely Gy. - Zádor T. 1960. 17. 31 Csiffáry G. - Porkoláb L. 1999. 114.

Next

/
Thumbnails
Contents