Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)

Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben

sajnálatos, hogy „maradandó műve" - a gyár - máig is adós az alapítója iránti kellő emlékezéssel és megbecsüléssel. Ami viszont Fazola emberi (szakmai) jellemzését illeti, akadnak kissé szigorú, sőt megdöbbentő sorok is: „Egyéni tragédiája az volt, hogy terveit nem mindig a reális helyzet felmérésével igyekezett megvalósítani, s ez teljes anyagi romlásba döntötte."

3 „Ha megmarad egri mesternek, mint tisztességben megőszült érdemes polgárt temették volna el."

33 „Fazola Henrik bukásának oka többek közt az volt, hogy vállalata sorsát és saját szekérrúdját a bécsi udvarhoz kötötte. Vállalatának üzleti megalapozása során jóvátehetetlen hibát követett el azzal, hogy a vasmű ügyeiben való rendelkezés jogát, mely a részvénytöbbség alapján őt magát illette volna, átengedte az uralkodónak."

34 Az egymásnak ellentmondó vagy legalábbis ellentmondani látszó véleményekből az rajzolódik ki, hogy Fazola Henrik másként ítélhető meg mint a régió (vagy az ország) ipartörténeti szereplője, és másként, mint a gyár alapítója és vezetője: pozitív ipartörténeti szereplő, aki nem volt sikeres gyáralapításban és -vezetésben. Ez a rövid megállapítás - a gyártörténetet több mint 200 év távlatából szemlélve - többé-kevésbé reálisnak látszik: az alapítás ipartörténeti eredmény, hiszen a gyár két évszázadon át fontos létesítménye lett az ország gazdaságának, a gyár első évtizedének tragikus hányadtatása viszont a gyáralapító alkalmatlanságára utal. Meggyőződésünk azonban, hogy ez utóbbi következtetés nem felel meg a valóságnak: a gyár sikertelenségének okai ugyanis sokkal-sokkal mélyebben keresendők; nem szabad azokat Fazola személyéhez kötni. Fazola gyáron belüli tevékenységének túl szigorú bírálata talán abból ered, hogy történetíróink főként az események folyamatában vizsgálták a gyár alapításának és kezdeti működésének történéseit, kevésbé azok külső (természeti) és belső (műszaki) körülményeit. Történelmi igazságtétel céljából három kérdésre keressünk választ: Zoltay E. 1970. 71. Zoltay E. 1970. 71. Csiffáry G. - Porkoláb L. 1999. 114.