Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)
Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben
Frisstűzi nyersgomolya kristályszerkezetének javítása durvahámoron Ahogy a bucakemencék medencéjében megjelent salakos-szivacsos bucából csak a hámorosok pörölye alatt lett használható buga, ugyanúgy a frisstüzek medencéjében, a salaktócsában gyülemlö, vasrúddal egybegyúrt gomolya sem szerkezeti anyag. Primer kristályszerkezetében bezáródott salakerek, porozitások, kisebb-nagyobb mértékű kémiai inhomogenitások (főként C-tartalomban mutatkozó eltérések) voltak. Az ilyen anyagfolytonossági hibák repedések és törések veszélyforrásai lehettek, amelyeket a kristályszerkezet javításával meg kellett szüntetni. Ez a frisstűz közvetlen közelében telepített durvahámor feladata volt: salaktalanító-forrasztó kovácsolással. A durvahámor pörölyösei - akik a bucavas salaktalanító-forrasztó kovácsolása terén szerzett évezredes ismeretek és tapasztalatok alapján főszerepet játszhattak az első frisstüzek kialakításában - nyilván eredményesen megoldották a frisstüzi gomolyák homogenizáló kristályosítását is. A durvahámorban az izzó nyersgomolyát kalapácsütésekkel többszörösen „átgyúrták", miközben a salakrészecskék - a hőmérséklettől, ill. olvadáspontjuktól függően - vagy megolvadtak és kifolytak, kifröccsentek vagy összetöredeztek, és egy részük kipergeti a bucából; apróbbja - szétszóródva - a vaskristályokba záródott. Ahonnan a salak kiverődött, ott az egymással fémesen érintkező vascsomók a kovácsütések alatt összeforrtak (összehegedtek). A műveletet - izzítást és kovácsolást - szükség szerint többször megismételhették. Az eggyé forrasztott, finomított gomolyát még a durvahámorban különböző keresztmetszetű rudakká (bugákká) kovácsolták. Ezek voltak a frisstűz termékei (féltermékek), és egyben a rúdárut és lemezárut kovácsoló nyújtóhámor, valamint a használati eszközöket formáló kovácsműhely kiinduló anyagai. A durvahámor primer kristályszerkezet hibáit kijavító salaktalanítóforrasztó műveletét „metallurgiai kovácsolás" névvel illethetjük, amit meg kell különböztetni az „alakadó" képlékenyalakítástól (kovácsolástól, sajtolástól, hengerléstől). A metallurgiai kovácsolás feladata: a kristályok közül kipréselni a salakot, majd: a fémesen tiszta kristályok között - deformációval - kikényszeríteni az újrakristályosodást és forradást, végül: többszörös „átgyúrással" homogenizálni a gomolyát.
