Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)

Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben

- A folyamat azzal fejeződik be, hogy a salakot lecsapolják, a vaslepényt kiemelik, darabokra tördelik, és a tüzet kitisztítják. Második leolvasztás, nyersfrissítés Kiinduló anyag: finomított nyersvas. Műveletek és folyamatok: - Faszéntűzre helyezik a finomított nyersvasdarabokat. - A leolvadó vascseppekből oxidálódik az Fe egy része, a maradék Si és Mn; a salak fő alkotója 2FeO.Si0

2 (szinguloszilikát); ebben jól oldódik az Fe

3

0

4 és MnO. -AC oxidációja intenzíven folyik: a vascseppek frissülése a salakban következik be, ezért annak frissítő hatását szabályozni törekedtek. A frissítés gyorsítására gyakran adagoltak a tűzre könnyen olvadó, erősen oxidos salakot, főleg lágyrafrissítő-salakot, hámorsalakot (kalapáccsal a bucából kisajtolt salakot), revét, olykor vörösvasércet. Ha a frissítést lassítani szándékozták, pl. nagyobb arányú kéntelenítés érdekében, akkor mangánércet vagy agyagot használtak. - A P egy része (a hőmérséklettől függő mértékben) oxidálódik és salakba kerül; vele a S egy része is (a folyamat időtartamától függően). - A fémtermék a salakban a tüzhelyfenéken összegyűlő, acélminőségig csökkentett C-tartalmú, képlékeny gomolya; a gomolyában egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő Ctartalmú kristálycsomók és salakszemcsék tapadnak egymáshoz. - A salakot lecsapolják, az acélszerű gomolyát egy darabban kiemelik. Harmadik leolvasztás, készelőfrissítés Kiinduló anyag: acélszerű gomolya és vas-oxidban dús salak. Műveletek és folyamatok: - Faszéntűzre rakják a feldarabolt gomolyát és a frissítősalakot. - Az acél szerű gomolya már nem olvad meg, csupán lágy, pépszerű anyaggá tüzesedik, belőle könnyen olvadó salakkal