Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)

Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben

aminek indítéka ma még tisztázatlan. A gyártörténészek feltételezései közt szerepel: vashiány; királyi jutalom; ambíció, hogy bánya- és gyártulajdonos legyen; művészembert inspiráló belső ösztönzés. Valószínűsítik, hogy elha­tározásában szerepet játszott az is, hogy a XVIII. század közepétől a bécsi udvar intenzíven támogatta az iparosítást; az új érclelőhelyek és kőszéntele­pek felfedezését, új manufaktúrák alapítását jutalmakkal ösztönözte. Soós 1954-ben ezt írja: „Egerben, 1763-ban Barkóczy (püspök) utóda, Esterházy Károly nagyarányú építkezésbe kezdett: megindította a jog­líceum építését, melyet eredetileg egyetem céljaira tervezte­tett. Fazola itt is elvállalta a lakatosmunkák elvégzését, a rá­csozatok elkészítését. A vasanyag beszerzése azonban nagy gondot okozott Fázolának és Esterházynak egyaránt. A püs­pöki építkezési anyagraktár eddig a csetneki vashámorból szokta beszerezni a kovácsok és lakatosok kezébe adandó nyújtottvasat és közönséges vasat, a léc- és zsindelyszeget, acélt. A gömöri vashámorok messze vannak, nehéz a több száz mázsára menő vasanyagokat Egerbe szállítani. Amint az egri építkezések üteme meggyorsult, Fazola és Esterházy előtt mind súlyosabb problémává lett a vashiány. Fazola agyában 1765-ben így született meg a gondolat: vas­gyárat fog alapítani, ehhez pedig vasérctartalmú kőzetet kell keresnie, vaskőbányát kell nyitnia, mégpedig lehetőleg Eger közelében." 39 Soós véleményében Csiffáry is osztozik: „1765 és 1769 között négy éven keresztül kutatta a Bükk és a Mátra vidékét egy olyan belső indíttatással, hogy ha al­kalmas vasérclelőhelyre akad, akkor vasgyárat létesít." 40 Soós 1960-ban a fentiekhez még hozzáfűzi: „Erre a lépésre (ui. a kutatásra) bizonyára nem csupán a vas­hiány és nem csak az a vágy sarkalta őt, hogy bánya- és gyártulajdonos lehessen, hanem az a művészembert inspiráló belső ösztönzés is, hogy a képességeit kiemelkedő és mara­dandó alkotásokban gyümölcsöztesse." 41 iJ Soós I. 1954. 339. 40 Csiffáry G. - Porkoláb L. 1999. 29. 41 Soós I. - Kiszely Gy. - Zádor T. 1960. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents