Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)

Bevezetés

Az ábra egyik sajátossága, hogy vízszintes tengelyének, az időnek beosztása nem egyenletes; a betlehemi csillagtól balra és jobbra egyaránt 2-2 ezer évet fog át, de az évek megjelölése főként a jelentős (apró ábrácskákkal jelzett) technológiák megjelenéséhez, ipari termelésbe lépésükhöz kapcsolódik. A függőleges tengely balról három részre osztja az ábra mezejét. Az alsó mező a vaskinyerésé (vasércből), a középső az acélgyártásé, a felső a képlékeny alakításé. A mezőket egymástól - az alsó és középső mező bal szélének egy szakasza kivételével - vonalkázott vonalak választják el. A kivétel arra utal, hogy a bucagödrös és bucakemencés technológiák elsődleges feladata ugyan a vaskinyerés volt, de termékeik már acélok voltak, ezért a középső mezőben, a forrasztott acélok tartományában is helyük van. Az alsó harmadot két vonalkázott függőleges egyenes három részre osztja. Balról és jobbról egyaránt direktredukció fogja közre a nyersvastermelő technológiákat. Balról a direktredukció egyben direktacélgyártást is jelentett, a jobb sarokban a modern direktredukciós technológiák kapnak helyet, de termékük (a vasszivacs) csupán nyers vasat kiváltó alapanyaga az acélgyártásnak, ennélfogva az acélgyártás mezejétől vonalkázott egyenes választja el, ugyanúgy, mint a nyers vasat (öntöttvasat) termelő nagyolvasztókét. Itt, az alsó mezőben, az 1200 és 1300 között emelt vonalkázott függőlegeshez balról a bucakamence, jobbról a faszenes nagyolvasztó igen szorosan, szinte a mezőt megosztó vonalkázásba épülve, került egymás mellé; közelségük jogos, mert szerkezetükben akkor még alig volt köztük különbség; a termékük közötti viszont - mint a fentebbi sorok már jelezték - technikatörténeti jelentőségű, és az acélgyártás ugrásszerű technológiaváltását követelte. Itt jegyezhető meg, hogy a nyersvasból kiinduló acélgyártó eljárásokat indirekt acélgyártásnak nevezzük, szemben a vasércből kiinduló bucakemencés direktacélgyártással. Az alsó mezőben a faszenes nagyolvasztókat a máig - s nyilván még sokáig - uralkodó kokszos nagyolvasztók váltották ki; az elektromos és alacsonyaknás nagyolvasztók a fejlődésben nem játszottak szerepet. Az acélgyártás sávját a megtört vonalkázott függőleges a forrasztott acél és a folytacél mezejére osztja. A forrasztott acélok sok ezer éven át szolgálták az emberiséget, a folytacélok még csak az utóbbi 150 évben. Kivételt képeztek a tégelykemencék, amelyek már legalább egy évszázaddal korábban is olvasztottak acélt (ún. öntőacélt) frisstüzek és kavarok forrasztott acéljaiból.