Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

5. Diósgyőri acélgyártás a tervgazdálkodás időszakában

A hároméves újjáépítési tervet eredetileg 1956. júliusában kellett volna befe­jezni. Az országos méretekben elért termelési eredmények alapján azonban a kormány 1948. nyarán úgy döntött, hogy fejezzük be a hároméves tervet 1950 júliusa helyett 1949 decemberében és egy intenzívebb ötéves tervet kezdjünk el 1950 januárjában. 52 5.3. Visszatekintés a XX. század első félére Mielőtt a XX. század második felének diósgyőri történéseit kezdenénk vé­gigkísérni, néhány összefoglaló gondolattal célszerű visszatekinteni a hazai vaskohászatnak - benne Diósgyőrnek - a század első felében elért eredmé­nyeire. A XX. század első felében - annak igen nehéz évtizedeiben - a magyar vas­kohászat jól illeszkedett az ország gazdasági és ipari fejlődésébe, annak egyik fontos, ténylegesen nélkülözhetetlen alapját adta. A diósgyőri gyárra ­állami vállalat lévén - a feladatok súlya nehezedett, és azokat mindenkor az elvárásoknak megfelelően teljesítette is. Ebben gyakran volt főszereplő maga az acélmű. Visszatekintve hazánk két háborúval is terhelt évtizedeire megállapítható, hogy a magyar vaskohászat lépést tudott tartani a világ acéltermelésének nö­vekedési arányával. 1913-ban a meghagyott országterületen termelt acél ará­nya a világ acéltermeléséhez 0,52% volt, s ez 1942-ben azonos területen gyakorlatilag ugyanannyit (0,51%-ot) tett ki. Túlélte a Trianon okozta páratlanul súlyos gazdasági krízist a '20-as évek elején, és elviselte a világot sújtó gazdasági válságot a '30-as évek elején. Az országot pusztító második háború után, a '40-es évek második felében, meg­lepően gyorsan kapcsolódott be az újjáépítésbe, s az itthon termelt acél ará­nya 1949-ben már jóval meghaladta a világtermelés 0,5%-át (0,54%-a volt). Ami vaskohászatunk műszaki fejlődését illeti, a századfordulón tapasztalt lendülete a háború, de főként a trianoni döntés folytán ugyan átmenetileg megtört, de néhány év multával már az új belső és külső gazdasági körülmé­nyekhez alkalmazkodva eredményesen folytatódott. Erről jól áttekinthető tá­jékoztatást nyújt egy korabeli táblázat (13. táblázat) a nyersvas és acélterme­lés alakulásával. '" A Magyar Vaskohászat Fejlődése és Helye az Ország gazdaságában. M VAE, Budapest. 1990. 327. p.

Next

/
Thumbnails
Contents