Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

2. Kezdetét veszi a folytacélgyártás korszaka Diósgyőrben

hengerműbe adhatók legyenek, és így az izzítás kevesebb energiát igényeljen. Javaslatukat arra alapozták, hogy a magyar kormány a magánvasutakat fokozatosan „megváltotta", és ez további igényt támasztott az állami vasgyárak felé acélsínek szállítására. A kormány javaslatára a parlament elfogadta, hogy a vasútépítés felgyorsítása érdekében a diósgyőri gyárat a Pénzügyminisztérium hatásköréből a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe és a Budapesti Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára Igazgatósága alá helyezzék. A gyár új neve 1880. augusztus 12. óta Diósgyőri Magyar Királyi Vas és Acélgyár, Diósgyőr.

25 2.2.1882. augusztus 19.: a bessemer acélgyártás kezdete A szervezeti változással párhuzamosan folyt az acélműi rekonstrukció és fejlesztési munka. Az I. és II. sz. martinkemencét véglegesen bázikus bélésűvé építették át, majd 1882. augusztus 19-én lecsapolta első adagját az amerikai rendszer szerint oszlopokra épített Bessemer-konverter (21. ábra) is. 21. ábra A diósgyőri Bessemer-konverterek Stéhlik László: Técsey alj-féle bélésű acélgyártó kemencéje. Magángyűjtemény