Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

2. Kezdetét veszi a folytacélgyártás korszaka Diósgyőrben

Az adag minősítéséhez kb. 10 kg-os öntecset öntöttek, melyekből 3 próbát kovácsoltak. Az első próba 70 mm átmérőjű, 50 mm magas köracél volt, amellyel az adag alakíthatóságát vizsgálták. A második, a már említett 10 mm-es négyzet, amelyet edzés után elhajlítottak. Ezzel az adag keménységét határozták meg. A keménység alapján az adagot 7 csoportba sorolták. To­vábbi finomítást jelentett, hogy minden csoport 3 fokozatból állt (kemény, rendes és lágy). (Ezzel a módszerrel vizsgálták adag közben is a fürdő álla­potát) a harmadik próba tartalék volt, illetve szilárdsági vizsgálatokat végez­tek belőle. 22 Az első leöntött tuskók jól hengerlődtek, de a sínek minősége nem minden követelménynek felelt meg. Az 500 kg-os kost 7,5 m magasról ráejtve, aránylag sok sín tört. Ez nem is csoda, hiszen összetételében 0,3-0,4% C-tartalom mellett 0,11-0,19% P és gyakran 0,10-0,14% S, és csupán 0,12­0,30% Mn volt. Szakvéleményt kértek Kerpely Antaltól, a Selmecbányái Bá­nyászati Akadémia tanárától, aki azt javasolta, hogy a sínacél vegyi összeté­telében a C+P<0,4%, a Mn>0,5% legyen. A S-tartalmat nem tartotta elfo­gadhatatlannak, viszont a tuskóban a S-szóródást igen, ezért javasolta a köz­vetlen kokillába való csapolás mellőzését. Fontos, hogy a nyersvas rendelé­sekor a P-tartalmat kössék meg max. 0,2%-ban, a Mn-tartalmat pedig növel­jék 2-3%-ra. A vásárolt nyersvasakat Diósgyőrben is elemezzék. Ajánlotta, hogy bazikus béléssel falazzák a martinkemencéket, hogy csökkenteni lehes­sen a P- és S-tartalmat. Javaslatát Teutschl Ferenc acélmű főnök elfogadta. Az I. sz. martinkemence fenekét őrölt mészből döngölték, a felszállók, beömlők, az első- és hátsófal táblás szerkezetű nyersdolomitból készültek. A salakzónát és a boltozatot konyhasóoldattal vonták be. 23 Az első bazikus martinkemencék tehát megalapozták a diósgyőri minőségi acélok gyártását. Az elért eredményekért - Pech Antal előterjesztésére ­Hamerák Mihályt és Teutschl Ferencet a miniszter a legnagyobb dicséretben részesítette. A bazikus acélgyártási kísérletekkel párhuzamosan Hamerák és Teutschl el­készítették a 2 db max. 7,5 t befogadóképességű, évi 15.000 t acélt termelő Bessemer-üzem tervét is. A terv szerint a konverter részére a felsőmagyaror­szági kohókban gyártott nyersvasat kupolókemencékben olvasztanák meg. Javasolták továbbá egy blokkhengersor építését is, hogy az évi 5.000-6.000 t martinacél- és a 15.000 t bessemeracél-tuskók közvetlenül - melegen - a 22 Jung János: 100 éves a folytacélgyártás Diósgyőrben. Előadás a centenáriumi ünnepségen. Kézirat 23 Stéhlik László: Técsey alj-féle bélésű acélgyártó kemencéje. Magángyűjtemény 24 Kiszely Gyula: Az új diósgyőri vasgyár alapítása. Kézirat.

Next

/
Thumbnails
Contents