Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása

1. Nagyolvasztó: 48 láb magas nagyolvasztó, léghevítövel, gőzfúvó­géppel, faszénpajtával és pörkölő kemencével 2. Acélmű: 10 kavaró- és 8 forrasztó kemencével; 3 gőzpöröllyel és egyéb kiszolgáló berendezésekkel 3. Síhengerde: 3 hengersorral (nyitott elrendezésű 500 mm hengerát­mérőjü „bocssor", nyitott elrendezésű 650 mm hengerátmérőjü „sín­sor", nyitott elrendezésű 300 mm hengerátmérőjű „finomsor) 4. Vasöntöde: a nagyolvasztó mellett egy ömlesztőkemencével 5. Géplakatos és kovácsműhely: megmunkáló és csavargyártó gépek­kel, kovácstűzhellyel 6. Asztalosműhely: minta- és deszkaraktárral, szertárral 7. Ideiglenes hivatalház: a gyár és kőszénbánya hivatal részére és vegytani műhely 8. Lakótelep: 102 lakással munkások és altisztek számára 9. Téglagyár: téglasajtolóval, égetőkemencével, téglaszárító pajtával 10. Munkás kaszárnya: 1 épület 19 szobával 11. Kórház: egy betegszobával, egy ápolónői szobával, egy fürdőszobá­val, egy éléskamrával. A gyár indítása nem volt zökkenőmentes. A hengermű 15 napi üzem után szénhiány miatt leállt. Újrainduláskor a kavarókemencék akadozó járata okozott zavarokat. De zavarok voltak a kohó üzemében is, léghevítő és tüze­lőanyag hiány miatt. A diósgyőri szén nem megfelelő minősége miatt rossz volt a kavartvasak minősége. Nem volt kielégítő a sínek minősége sem. December végéig a gyár kín-keserves üzemet tudott fenntartani, és a fizetés­képtelenség határára érkezett. A bajok legfőbb okozója a rossz diósgyőri szén. Gombossy János, a Diósgyőri Bányaigazgatóság igazgatója írta jelen­tésében: „Nincsen az egész vasgyári világ tág területén oly rossz minőségű szén, mint a diósgyőri jelenleg még fejtés alatti barnaszén ... ily szénnel egyáltaljában vasüzemet megindítani nem csekély feladat, azt be kell hogy ismerje kül- és belföldi minden szakember" 10 Kerpely Antal is megírta a maga véleményét, amikor az 1872-ben - a ma­gyarországi vaskohászatról német nyelven írt könyvében - meglehetősen ke­sernyés hangnemben sajnálkozik a diósgyőri vasgyárral elkövetett hibák mi­10 Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945. 49. p. 38

Next

/
Thumbnails
Contents