Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása

att. Mint írja, az új vasgyár, a kormányzat legújabb létesítménye, amely példa és minta lehetett volna más állami kohómüvek korszerűsítéséhez, a valóságban rémképnek (Schreckbild) tűnik, és ez nagy szerencsétlenségnek (Unglück) minősíthető.

11 Gombossy és Kerpely kortársak voltak, tehát véleményük megalapozott: Gombossy a gyakorlatban tapasztalta, Kerpely széles körű ismeretei alapján tudta, hogy ha már a kavarótechnológiát választották, akkor a kavarókemencék és a forrasztókemencék fűtéséhez jó minőségű szénre van szükség. A Pénzügyminisztérium bányászai viszont a diósgyőri gyár technológiáját elsősorban a környékbeli szén hasznosítására telepítették. Az új vasgyár telepítési költségei 1868-69. évben és 1870 júniusának végéig 1,695.487 forintot tettek ki, a tervezett 683.490 forinttal szemben. A gyár pénzügyi helyzete rendezetlen volt. 1871. december 12-én az országgyűlés költségvetési vitájához Mocsári Lajos borsodi képviselő határozati javaslatot terjesztett elő: „A Pénzügyminiszter utasíttatik, hogy a diósgyőri új vasgyár üzletét szüntesse meg." A határozati javaslatot az országgyűlés nem fogadta el, de utasította a pénzügyminisztert, hogy az állami üzemeket vizsgáltassa felül, és megszüntetésükre, eladásukra vagy bérbeadásukra tegyen javaslatot. A pénzügyminiszter Pech Antalt bízta meg az állami bányák és kohók felülvizsgálatával, miután arra külföldi szakértőt nem tudtak megnyerni. Noha 1872-ben a gyár javuló gazdasági eredményeket tudott felmutatni, a veszteségek mérséklődtek, de az elsődleges célkitűzést, a jó minőségű sínek gyártását nem tudta teljesíteni. A sínselejt évi átlagban 16,5%, decemberben 56% volt. A gyár jövője kérdésessé vált. A kavaráshoz és forrasztáshoz a szén minősége, a képlékenyalakításhoz a sínsor üregezése nem volt megfelelő. A síngyártást Pech Antal személyesen vizsgálta meg, és síkraszállt a gyár állami kezelésben való megtartása mellett; a berendezések modernizálására és kiegészítésére, valamint a lakótelepen további házak építésére 1,5 millió forint beruházást javasolt.

12 A sínek minősége nem javult. 1873-ban a Közlekedési Minisztérium szakértői szerint a diósgyőri pályasínek minősége rossz, ezért újabb vizsgálatot rendeltek el. A Pénzügyminisztérium október 20-i hatállyal feloszlatta a Diósgyőri Bányaigazgatóságot, és a diósgyőri gyárat a Selmecbányái Bányaigazgatóság " Kerpely Antal: Das Eisenhütlenwesen in Ungarn. Schemnitz, 1872. 12 Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945. 53. p.