Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)
1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása
Jogos kérdés lehet, hogy ehhez a technikai színvonalhoz képest miért lépett vissza legalább egy évtizedet az új vasmű, miért választották a kavaróforrasztó eljárást, amikor Nyugat-Európában már műszakilag és gazdaságilag egyaránt túlhaladott technológiának minősült. A kérdésre válasz lehet Kiszely Gyula megállapítása 9 : „A új gyár felépítésének gondolatát a Pénzügyminisztérium-ban határozták el és a végrehajtással Gränzenstein Gusztáv és Pech Antal bányamérnököket bízták meg, akik a bányászat terén kiváló egyéniségek voltak, de kohászati gyakorlattal kevésbé rendelkeztek. A gyár tervezésével és felépítésével Glanzer Miksa fehérpataki vasgyári igazgatót bízták meg, aki kohómérnök volt, de a fehérpataki vasgyárban, mely főleg nyersvasgyártással foglalkozott, nem rendelkezett a modern kohászati finomító berendezések és technológia terén olyan jártassággal, mint ami egy ilyen nagy és modern berendezésre előirányzott vasmű felépítéséhez szükséges lett volna. Éppen ez az adottság és talán gyakorlat hiánya is okozta azt, hogy a tervezési munkálatokat a ronici vasgyárban végezte, ahol Moschitz Márton ronici igazgató segítségét is igénybe vehette. Bárdos Mihály, a Diósgyőr-Hámori Vasmű ideiglenes vezetője és Glanzer helyettese, aki kohómérnök volt ugyan, de a már korszerűtlenné vált vasműben a fejlettebb kohászati technikát nem tanulhatta meg, ugyancsak nem járulhatott hozzá egy modern vasipari telep korszerű megalapozásához. Ha mindezeket a körülményeket összevetjük, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tervezéshez és építéshez nem elég a jóakarat, a szorgalom és a hűség, ennek párosulnia kell a kor színvonalán álló szaktudással, mert csak így lehet hiánytalanul nagyot és szakszerűt alkotni. Nem kívánunk pálcát törni az új diósgyőri gyár megalkotói felett, csak a puszta tényeket kívánjuk rögzíteni, hogy a későbbi bajok eredőit láthassuk." 1.4. Az új gyár üzembe helyezése és korai válsága A vasgyár 1871. március l-jén megkezdhette üzemszerű munkáját „Magyar Királyi Vasgyári Hivatal, Diósgyőr" névvel a következő egységekben. Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945. 31. p.