Boros Árpád: Események és tények a diósgyőri kohászat életéből 1770-2003 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 14. (Miskolc, 2004)
GYÁRTÖRTÉNETI KÉPEK
Negyvennégy év után Búcsú az utolsó diósgyőri nagykohótól Egy korszak lezárult Megélt negyvennégy évet, kenyeret adott több ezer munkásnak. Megtermelt több, mint 14 millió tonna nyersvasat. Volt olyan csúcsidőszak a nyolvanas években, amikor 1 millió tonnát meghaladó volt a termelés. Az utolsó diósgyőri nagyolvasztó tegnap délelőtt végleg leállt, egyszer és mindenkorra befejezte működését. Ezzel egy lényegében 226 esztendős kohászati kultúra fontos korszaka zárul le, hiszen a nagyolvasztó helyébe a technológiájában lényegileg eltérő elektrokemence lép. Ezt diktálja a kor - mondják és ezt írta elő a kormány acélipari reorganizációs programja. Ezért mentünk, hogy szemtanúi is lehessünk annak a bizonyos „utolsó csapolásnak". Kívánságunk vezetői engedély híján nem teljesülhetett. Az indok: nem gyerekjáték egy kohóleállítás, különösen egy ilyen öreg berendezés esetén. Emlékezetes, már tavaly nyáron, a felújítás után is csak úgy engedték a további működtetést, hogy a nagyolvasztó dolgozói személyesen is vállalták a kockázatot. Nem véletlen, hogy a hozzáértők többsége azon imádkozott, hogy a leállás rendben, baleset nélkül végbemenjen. Akik a kohó mellett dolgoztak, azoknak a szeme sarkában azonban megjelent a könnycsepp... Eletük is volt ez a kohó. Szalma István a Diósgyőri Acélmüvek vezérigazgatója Varga Sándor termelési vezérigazgató-helyettes társaságában beszámolt a történetekről a sajtónak. A kohó leállítása teljes egészében a tervek szerint ment végbe. A sokat emlegetett kormárnyhatározat kimondta, hogy ez év őszén kell leállnia a nagyolvasztónak, az APV Rt. október 3 l-re pontosította a leállás idejét. A valóságban néhány napot csúszott csupán. Mint megtudtuk, minden ellentétes híresztelés ellenére ez a kohó már nem indítható újra, műszaki állapota miatt teljességgel alkalmatlan erre. Amit lehet, értékesítenek a berendezéseiből, a többit lebontják. Konzerválják a konvertert is, aztán azt is megpróbálják teljes egészében eladni. Az új technológiával a konverter is szükségtelenné vált. És az emberek? Közvetlenül a nagyolvasztó mellett 225-en dolgoztak, de van további 400 ember, akik a kohót kiszolgáló létesítményeknél teljesítettek szolgálatot. Egy részük marad, egy részük nyugdíjba megy, és bizony jó néhányan vannak olyanok, akiket december l-jével elbocsátanak. Szalma István fontosnak tartja kijelenteni, hogy összességében nem erről a 225 emberről van szó. A kormányhatározat alapján másfél év alatt 5100-ról az év végére 2700-ra csökkent a diósgyőri kohászat dolgozói állománya. Tehát összességében 2400 ember sorsáról van szó. Közülünk 600-at nyugdíjaztak, 700-800-an külső társaságokban dolgoznak tovább, és mintegy ezer ember került közvetlenül az utcára. Varga Sándor hangsúlyozta: egy döntően importalapanyaggal dolgozó technológiát váltanak fel egy olyannal, amelynek az ellátása hazai alapanyagból biztosítható.