Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
VII. A privatizáció és drámai következményei (1992-2005)
A kormány eléggé ideges hangulatban hozott döntést a DAM-mal kapcsolatban. Az ideges hangulatot az idézte elő, hogy korábban a kormányzat olyan tájékoztatást kapott, miszerint az államnak további beavatkozásra nincs szüksége a DAM Rt.-be. Annak ellenére, hogy számos alkalommal mind a DAM Rt., mind az ÁPV Rt. mind a szakmailag érintett minisztériumok részéről illetékes vezetők figyelmét felhívják elsősorban a DAM Rt. forgótőke finanszírozásában felmerülő hiányosságokra, úgy tűnik, hogy a felelősség kérdése visszahat az ÁPV Rt.-re, a társaság vezető tisztségviselőire és a Felügyelő Bizottságra. A kormányzat döntését nem áll módjában sem minősíteni, sem értékelni, tudomásul kell venni. Ugyanakkor megemlíti, hogy azt a helyzetet is nehezen tudták tudomásul venni, ami a DAM Rt.-nél kialakult, ami az ez évi üzleti terv teljesítése kapcsán jelen pillanatban, mint aktuális helyzet tapasztalható és várhatóan ami év végére be fog következni. Olyan mértékű veszteséget halmoz fel a DAM Rt. ez évben, hogy a meghiúsult privatizációs kísérletek után csak egy lehetőség volt, amennyiben az állam a további konszolidációban közre fog működni. Egyértelmű az, hogy a felszámolást kormányzati szinten mindenképpen el akarják kerülni. Ebben a helyzetben viszont a kormányzat is úgy döntött, hogy a vezetésben mindenképpen változtatni kell és erre utasították az ÁPV Rt. Igazgatóságát. Mindemellett személyes meggyőződése, hogy nagyon nehezen lehet egyes személyek felelősségéhez kötni a kialakult helyzetet, sokkal inkább a körülmények sokasága eredményezte ezt. A kormányzat ebben a helyzetben csak azt tudta eldönteni, hogy visszahívja az igazgatóságot és Felügyelő Bizottságot. Egy újabb 5 fős igazgatóságot jelölt, bízván abban, hogy a harmadik privatizációs kísérlet eredménnyel jár. Meggyőződése, hogy a privatizáció jelenti a DAM Rt. részére a kilábalást. Úgy gondolja, hogy rendkívül nehéz helyzetben volt a társaság menedzsmentje és igazgatósága, hiszen a korábbi felszámolásból eredő eszközök kivásárlása után szinte nulláról kellett felépíteni az új társaságot és a technológiaváltást lebonyolítani. Kritikaként elmondja, hogy nem sikerült megoldani a társaság felépítését, továbbá azt sem, hogy egy kialakult információs rendszerrel, kialakult emberi humán feltételekkel tudjon működni a társaság. A humánfeltételeket kiemelve elmondja, hogy ez a legnehezebb kérdés volt, részben azért, mert nagy mértékű létszámleépítést kellett megoldani, részben azért, mert nem mindig működtek a résztvevők a DAM Rt.-nek mint egésznek az érdekében, hanem megjelentek humán oldalon partikuláris érdekek is. Ezek kezelése viszont rendkívül nehéz és szó sincs róla, hogy az új Igazgatóságnak mindezeket az intézkedéseket könnyen sikerül megoldani.- Dr. Pásztor Gedeon kérdezi, hogy a tulajdonosnak és a szakmai vezetésnek az együttműködése megfelelő volt-e? - továbbá azt, hogy a kormányhatározat a többségi tulajdonossal kapcsolatban milyen konzekvenciákat vont le?- Kérdő Bálint válaszában elmondja, hogy a többségi tulajdonosnál az ÁPV Rt. elnöke vizsgálatot kezdeményezett, mely folyamatban van. Nem ért egyet azzal a megközelítéssel, hogy a DAM szakmai vezetése az ÁPV Rt.-vel nem tudott együttműködni. Az kétségtelen, hogy voltak elmaradt döntések, ebben viszont minden szint benne volt. Utalt itt arra, hogy van egy, a tulajdonosok által elfogadott érvényes üzleti terv, a menedzsment által előterjesztett üzleti terv 190
