Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
célok és intézkedések, az ehhez szükséges feltételrendszerek a vállalat és az Ipari Minisztérium közötti Megállapodásban kerültek rögzítésre. A Megállapodásban a felek részéről a szerkezetátalakítás szempontjából a következő fontos feladatok kerültek vállalásra:- Diósgyőr részéről: a folyamatban lévő beruházások befejezése (csavaripari beruházás, repedésvizsgáló berendezés, energiaracionalizáló fejlesztések), korszerűtlen berendezések leállítása (1988-ban: 1 kiskohó, 3 SM kemence, 2 elektrokemence), az 1985. évi nullszaldós eredmény 1990-re 335 MFt-ra növelése.- A kormányzat részéről: a Kombinált Acélmű 5 245 MFt államkölcsön és kamatai, a Nemesacél-hengermű 993 MFt államkölcsön és kamatai elengedése, valamint 1 020 M Ft érdekeltségi alap megelőlegező hitel és kamatai elengedése, a konvertibilis export 2%-os árbevétel-arányos nyereségig való támogatása, jó minőségű (59% Fe tartalmú) kohóbetét beszerzésének támogatása, új fejlesztésekre 650 MFt állami alapjuttatás biztosítása. A vállalat 1986-1988 között nagy erőfeszítéseket tett a Megállapodás teljesítésére. Az önköltségben 8% megtakarítást sikerült elérni, a készletek 36%-kal (1,7 Mrd Ft-tal) csökkentek, a költségvetési kapcsolatokban a javulás 1,4 Mrd Ft volt, az ötvözött és minőségi acélok aránya 35%-ra nőtt, 11 elavult berendezés és 11 elavult gyártmány került megszüntetésre, 14 új gyártástechnológia és 18 új gyártmány került kifejlesztésre, megkezdődött a termékszerkezet diverzifikációja, megvalósultak az 1986-ban folyamatban lévő fejlesztések. Az 1986. évi létszám 16 911 főről 12 400 főre csökkent. A vállalat kiemelt termelési adatai a következők voltak: A vállalati termelési adatokból látható, hogy a különféle támogatási konstrukciók fenntartásával a termelés volumene szinten maradt, kisebb csökkenés az acéltermelésnél, növekedés a hengerelt készáru gyártásnál következett be. Sajnos a kormány vállalásaiból főképpen csak pénzügyi támogatások, adósság elengedések valósultak meg. Jó minőségű érc importjára csak a Dunai Vasmű kapott engedélyt, a fejlesztési források, alapjuttatások odaítélése elhúzódott, a fejlesztések nem indultak be, a szabályozás a tervezettnél jobban szigorodott, a foglalkoztatáspolitikai eszközök rendezetlensége miatt késett a létszámracionalizálás. Különösen nagy gond volt az, hogy a vállalatok és az állami szervek másként értelmezték a Magállapodást. A vállalati tartalékok kimerülése, a szerkezetátalakítás állami támogatásának késése, az egyoldalúan monetáris restriktiv szabályozás - az elért gazdagági eredmények ellenére - lehetetlenné tette a vállalat kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodását, fékezte a szerkezetátalakítás beindítását. Különösen súlyos helyzetet teremtett a rövid lejáratú hitelek 70%-os tartós visszavonása. A vállalat a veszteségmentes gazdálkodást jelentős - bár csökkenő - intervenciós alaptámogatással, költségelhatárolással és a devizaátadási konstrukció működtetésével érte el. A vállalat gazdálkodásában gondot a gyenge minőségű érc alkalmazása, a folyamatos öntés alacsony részaránya, az ötvözött és minőségi acéloknál a kereslet tervezettnél alacsonyabb növekedése, a tovább feldolgozott termékek kis hányada okozta. Megfogalmazásra került, hogy a termelési költségek csökkentése érdeké312
