Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
mányaikat, ahol olyan kiképzésben részesülnek, hogy nemcsak mint szakképzett munkások, de idővel mint művezetők is alkalmazást nyerhessenek. Ezt az iskolai szervezetet a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hasonló ipartelepeknek mint követendő példát ajánlotta. A munkásképzés és nevelés szempontjából különösen fontos a szakirányú iparos tanonciskola, mely a gyári viszonyoknak megfelelően a meleg- és hidegüzemi szakra különválasztva képezi ki a vasgyár szerződtetett tanoncait, akiket vagy az előbb említett 8 osztályú elemi iskolai, vagy 4 középiskolai előképzettséggel vesznek fel. Mindegyik szaknak 4 évfolyama van, melyeken a műhelygyakorlattal párhuzamosan a mai kor követelményeinek megfelelő széleskörű kiképzésben részesülnek a tanoncok, akiket a vasgyár üzemmérnökei, hivatalnokai és elemi iskolai tanítói tanítanak... Karácsonykor, amikor szegény-gazdag egyaránt a gyermek felé fordul, a gyárfőnökség ünnepélyes keretek között karácsonyi gyermek-felruházást rendez, amely alkalommal a szegényebb sorsú sokgyermekes munkások és özvegyek gyermekeit, valamint a munkások árváit télikabáttal és egyéb ruhával, valamint cipővel látja el. A nyári hónapok tartamára az arra rászoruló munkásgyermekeket nyaraltatási akciók keretében csoportosan vidéki üdülésre küldik. A munkásoknak iskolán kívüli művelését biztosítják a téli hónapokban időközönként tartott ingyenes ismeretteijesztő- és szakelőadások, amikor is az erre a célra felkért szakelőadók rendszerint vetített- és mozgóképek kíséretében az ismeretek különböző ágát felölelő népszerű előadásokat tartanak. Mindezekből, amit itt ismertettünk, mindabból, amit itt elmondottunk, egy mozaikszerűen összerakott érdekes kép tárul elénk, melynek színeit a gyakorlati élet harmonikus egésszé olvasztja össze és amely azt mutatja, hogy itt ebben a hatalmas gyárban az összességért és az egyénért való gondoskodás messze kiterjed a gyár kapuin kívül is. Kiteljed a mindennapi élet szükségleteire, kiterjed az általános művelődésre, a nemesebb érzelmek ápolására és a testi kultúra fejlesztésére. Kiterjed gyermekre és felnőttre, betegre és elaggottra, egyénre és családra egyaránt. Ez az évtizedekre visszatekintő gondoskodás, ez a kor szellemével lépést tartó szociális és kultúrmunka nem maradt eredmények nélkül. A gyár munkásainak szellemi nívója fokozatosan emelkedett, mindjobban megértették és felismerték azt a nagy erkölcsi értéket és azt a jótékony hatást, mely ezekből az intézményekből reájuk és gyermekeikre árad, s mindig többen és többen igyekeztek részesülni a kultúra jótéteményeiben, sőt részesévé lenni a közös kultúrmunkának. így nevelődött, gyarapodott és erősödött az az önnönmagát és másokat megbecsülő munkástörzs, mely apáról-fiúra itt keresi boldogulását, mely hű marad a gyárhoz, a hagyományokhoz és a nemzeti eszmékhez. 301. Nyersvas-hiány az I. világháború után Kiszely Gyula 1957158. Kézirat. KM TDGY (részlet) Az állami vasgyárak háború előtti nagy jövedelmezőségét a kedvező gazdasági viszonyokon kívül nagyrészt annak a céltudatos beruházási tevékenységnek köszönhették, amely az akkori kormány áldozatkészsége folytán lehetővé vált. Az állami vasgyárak üzemeinek modernizálására az 1924-29. években közel 30 mil215
