Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
lió pengőt fordítottak. Ebből az összegből 11,2 millió pengő az infláció idején leromlott forgótőke pótlására szolgált, a többi pedig tényleges beruházásra lett fordítva. A trianoni béke megfosztotta Magyarországot a Felvidék és Erdély elszállításával majdnem összes érctelepeitől. Az állami vasgyárak birtokában egyedül egy vasérctelep, a tornaszentandrási maradt meg. Hogy a diósgyőri vasgyár nagyolvasztójának szükségletét legalább részben saját vasércével fedezhesse, a birtokában maradt vasérc telepen a bányaművelést újból fel kellett venni. E célból a legszükségesebb üzemi és kezelési épületeket kellett létesíteni és a bányát, mely bódvaszilasi MÁV állomástól a községi úton haladva mintegy négy és fél km távolságra fekszik, a vasérc leszállítása végett a vasútállomással normális nyomtávú iparvágánnyal kellett összekötni. A bányaterületen épült ércrakodó, továbbá a 239 m hosszú kötélpálya hat közbeeső rakodóval. Az állami vasgyárak a háború előtt kereken egy millió q-val több nyersvasat használtak fel, mint amennyit az erdélyi és felvidéki kohótelepek elő tudtak állítani. Ezért a hiányt külföldről kellett pótolni és így évenként tíz millió aranykoronát meghaladó összeg vándorolt nyersvas beszerzés címén külföldre, a saját termelésű nyersvas árak lényegesen alacsonyabbak a vásárolt nyersvas beszerzési áránál és amellett a nyersvas előállítása jelentékeny munkaalkalmat biztosít. Takarékossági és nemzetgazdasági szempontok indokolttá tették, tehát, hogy Diósgyőrött az állami vasgyárak nagyolvasztótelepet létesítenek. Az olvasztótelep építése még a háború előtt kezdődött, de a háború kitörésével a többi építkezéssel együtt a nagyolvasztó építését is be kellett szüntetni. A pénz vásárló erejének helyreállítása után lehetett csak arra vállalkozni, hogy az olvasztótelepnek legalább egy nagyolvasztója befejezést nyerjen. A megépített nagyolvasztó 1926. vége óta üzemben van. Ez idő óta a diósgyőri vasgyár az addig használt nyersvasnál olcsóbb saját nyersvasával rendelkezik, ami az acélgyártási folyamat időtartamának megrövidítése folytán is tetemes előnyt jelent. A termelés, a vasgyárak saját nyersvas szükségletén kívül a hazai vasöntödék nyersvas szükségletének tekintélyes részét is fedezi, amit eddig külföldről kellett behoznia... Golyóscsapágyak gyártásával a hazai ipar addig nem foglalkozott. A gyártás bevezetését az tette szükségessé, hogy az állami gépgyár gazdasági és autóosztálya nagymennyiségű golyóscsapágyat használ fel. E szükséglet fedezésére Diósgyőrött golyóscsapágyat gyártó műhely létesült, amely megfelelő kiépítéssel az egész belföldi szükségletet képes fedezni... 302. Indiai átvevő elismerése E. D. Westlake, átvevő mérnök visszaemlékezése 1959. KM TDGY2006.21.1. (részlet) Mint a Randel, Palmer et Tritten cégnek az Indiai Vasutak építésénél alkalmazott mérnök-tanácsadója, átvevő mérnöki minőségben Magyarországon tartózkodtam 1930. májusától 1936. novemberéig s így nagy örömet okoz nekem, hogy elismeréssel adózzam azoknak, akikkel valamikor együtt dolgoztam, továbbá a gyártmányoknak is, melyek a MÁVAG budapesti és diósgyőri gyárából kerültek ki... Bár a kazánok és hengerek, stb. a legnagyobb részét tették ki azoknak a rendeléseknek, melyeknek gyártása alatt ott tartózkodtam, sok más fontos rendelés 216
