Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
IV. A Tervszerű Fejlődés Időszaka (1957-1967)
Megoszlása szerint: Munkás 15 951 fő, Műszaki 1 365, Adminisztratív 1 002, Kisegítő' 560, Nem ipari 115, Részmunka (4 órás takarító) 19, Fiatalkorú (4-6 órás) 102 fó'. 162. Acélöntvény választék Nyizsnyánszky Tibor: A diósgyőri acélöntészet 100 éve. 19. Kézirat. KM TDGY 2006.8.1. (részlet) 1932-ben, a nehéz helyzetben a budapesti MÁVAG vezérigazgatóságon személyi változás következett be. Az így kialakuló energikus és határozott fellépés eredményeként örvendetes változás mutatkozott. A diósgyőri „D” gyár, a budapesti „B” gyár, a győri „E” gyár egyre több acélöntvényt igényeltek, de növekvő igényekkel jelentkeztek az állami bányák, út- és vasútépítők is. Újból gyártásra kerültek a diósgyőri acélöntődében az izzító szekrények, re- torták, görebek és külön új szép feladatként a Laki-hegyi rádió-adó antennarendszeréhez szükséges ötvözött acélból öntött „dió” öntvények. Még ez évben Olaszországban is tárgyalásokat folytattak a nagyméretű tengeijáró hajók kohászati anyagai szállítására vonatkozóan. E tárgyalások is sikerrel jártak, a diósgyőri gyár megkapta a „Libera” hajó teljes acélöntvény, kovácsolt alkatrész és hengerelt termék szükségletének megrendeléseit. Az acélöntvények között különleges feladatot jelentő alkatrészek voltak a 53 000 kg tömegű hátsótönk, a különböző padozatlemezek 1 200 kg tömegű darabjai, amelyek mintáinak gondos elkészítése, formázása, leöntése és kiszállítása az utód szakembereket is különös elismerést kiváltó érzéssel tölti el... Az 1961. január havában induló második ötéves terv során szerényebb, de határozott ütemben fejlesztették az acélöntődét... E tervidőszakban is alig felsorolható azoknak a fontos gyártmányféleségeknek a mennyisége, amelyek szerte az országban, de határainkon kívül is büszkeségei a diósgyőri acélöntészetnek. A legjelentősebbekre kitérésként a Tisza II. vízlépcső 4 gépegységéhez szükséges acélöntvényeket kell említeni, melyet a Ganz-Mávag és a francia Neypric cég kooperációjához, francia szabvány szerinti acélminőségből, francia átvételi feltételeknek megfelelően gyártottak az acélöntődében. Különleges megoldásokkal, körültekintő, fegyelmezett és nagyon összehangolt munka eredményeként sikerült 1963-ban a 60 t-s tömegű blokksori állvány acélöntvényének legyártása, melyhez valamennyi elektrokemence adagjának összecsapolt acélmennyiségére és még további SM-acél adagra volt szükség. Megjelent az új, korszerűbb 100 MW-os teljesítményű gőzturbina tervével a Láng Gépgyár is, melyet az 535 °C gőzhőmérsékletig való üzemeléshez elsőként CrMo ötvözésű meleg-szilárd acélból öntöttek a korabeli világszínvonalnak megfelelően. Átvételi előírásait a 10 000 órás kúszás vizsgálat és a belső anyagfolytonosság igazolása jellemezték. Nem sokkal később, a tervidőszak végén már korszerűbb, „BBC” tervezésű 220 MW-os gőzturbina alkatrészek gyártására készültek fel CrMoV ötvözésű acélból 565 °C gőzhőmérsékletig igénybe vehetően. Hazai erőműveink csaknem mindegyikében, a Láng Gépgyárban a diósgyőri acélöntődében készített acélöntvényekből gyártott turbinákat építették be. 111
