Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

A munkálatok költségei az első költségvetésnél a következők voltak: Földmunkák (robbantás, feltöltés, útépítés, vízcsatorna-ásás, stb.) 6061 forint 11 kr vízcsatorna-falazás 2527 forint 13 kr ácsmunkák (fedélszék, vízikerék, stb.) 5058 forint 30 kr lakatos munkák 1086 forint 12 kr Zoltay Endre 1970. 220. 225. Mozsárágyú Diósgyőrből 37 darab mozsárágyút visznek el 101 váltócédula-forintért az 1828. évi főispáni instellációhoz a diósgyőri hámorokból. KKMA 72. 4. 59. 226. Meghal a „völgy lakóinak anyja" A gyáralapító özvegye, Kari Tekla, aki Felsőhámorban a mai plébánia kertjében álló házban lakott, 1831. október 30-án 77 éves korában elhunyt. Hamvai a hámori temetőben nyugszanak. Nem valószínű, hogy üres kegyeleti szokások íratták öntöttvas sírtáblájára a megható szavakat: „Itt nyugszik e völgy lakóinak anyja, Tecla Fazola. Sokat vetett és keveset aratott." E sírfelirat annak bizonyítéka, hogy Fazola Henrik és felesége szorosan összeforrt a gyári munkássággal, a helyi lakosokkal, akik apjukként, anyjukként tisztelték őket. Ld. még 53. Zoltay E. 1970. 238., Soós I. 1955. 26. 1832 227. Indul az átépített kohó Az átépített nagyolvasztót 1832 áprilisában indítják, az első kampányideje az átépítés után 57 hét volt. Az állásidő alatt a gombaszögi vasműtől vett 4000 mázsa nyersvassal segítették ki a frisstüzeket és hámorokat. A drága idegen nyersvas miatt a szomolnoki bányabíróság erősen szorgalmazta az építés meggyorsítását. Az új nagyolvasztó szerkezeti magassága 36 láb volt, profilja nem változott az 1813. évihez képest, így a hasznos térfogat is azonos maradt. Az 1813. évi kiképzésnél a víz deszkacsatornákon jutott el a felülcsapott vízikerékhez, itt viszont falazott csatornán át kapta a kerék a vizet, s kőből falazott elfolyó rendszer itt volt kiépítve. A kohó mögötti lejtős hegyoldalt feltöltötték, a feltöltés elé került a boltozatos kiképzésű támfal a csatornarendszerrel, s a feltöltött részre építették fel a faszén- és érctároló pajtát. A kohótestet lépcsőzetes alakban képezték ki, lényegében abban a rekonstruált alakban, ahogyan az ma is látszik. Vö. 183, 218, 271. Zoltay Endre 1970. 220.