Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

57. A vasmű nem fizet az ércért A diósgyőri gyár hosszabb idő óta használja a szeminárium tulajdonát képező Uppony községben bányászott ércet és nem fizet érte semmit. Felszólítja a gyárat a fizetésre. A szeminárium prefektusa saját feljegyzésében felveti a gondolatot, hogy Upponyban és Tapolcsányban massát kellene építeni. Soós Imre Kutatási napló 58. A diósgyőri munkás szerveződés első csirái A munkások elpanaszolják, hogy a rossz, köves talajon nőtt fából égetett faszénben sok a kő és a föld, az egyébként sem egyenletes minőségű nyersvas nehezen frissül, így a leszállított káló mellett valósággal koldusbotra jutnak; a nagy drágaság miatt, már így is adósságokba keveredtek. A szervezettség csíráit láthatjuk ennél az első bérmozgalmi emléknél abban, hogy más gyárak bérezésének példáira hivatkoznak. A beadvány szerkesztője Georg Kaspar Hager volt - sokszor találkozunk még vele az egyes bérmozgalmaknál, Georg Topitzerrel és Anton Krassalkowitsch-al együtt. A kamara a „forrófejű" emberek szemmel tartására inti a tisztviselőket, megköveteli, hogy keményen lépjenek fel velük szemben. Zoltay Endre 1970. 88. 1781 59. Hámorkovácsok dicsérete 1781. jan. 22-i ülés, a diósgyőri vasgyár 1780. dec. 9-23-i jkvéből kitűnik, hogy a hámorkovácsok munkájában tekintélyes gyarapodás mutatkozik s a vasveszteség 2 mázsával csökkent, ez pedig a jó gyárvezetés eredménye, becsületére válik az irányító tisztnek. (SSUA-BO-HKG) Soós Imre Kutatási napló 60. A tóépítés dilemmái A tervezett tóépítés a talaj alkalmatlan volta miatt ezúttal végre nem hajtható, de ezt mégis felső helyen újból előírják. (SSUA-BO-HKG.) 1781. május 14. A gyári tiszt jelenti, hogy bár jó volna az új tavat - tógátat (Teichdamm) - a régi fölött felépíteni, mégis a két hegy, melyek partok helyett szolgálnának, sokkal messzebb vannak egymástól, mint a régi gátnál, ezért nem-