Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

620. Bizalmatlansági indítvány a gyárfőnök ellen 1918 november 15-én délelőtt 10 órakor a régi hengerdében gyülekeztek, ahol a szónokok méltatták Magyarország függetlenségét, a királyság megszüntetését. A gyűlésen felszólaló gyárfőnök Allender Henrik udvari tanácsos beszédében rámutatott arra a lehetőségre, hogy a négyszázéves kapcsolat elszakadásával, mint teljesen szabad és független államot vezethet ki a nagy összeomlásból. Kérte a munkásságot, hogy kölcsönösen vessünk fátylat a múltra s egyesült erővel, egy akarattal építsük fel az új, boldogabb, szabad és független Magyarországot. A beszédet a munkásság általános helyesléssel fogadta. Alig oszlott fel a munkások nagygyűlése a tisztviselői kar szélső frakciójának tagjai megállapodtak abban, hogy Allendert miképp távolítsák el igazgatói székéből. Még aznap este gyűlést tartottak, melyen felvetették a bizalmi kérdést. Lénárt Sándor felügyelő figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy Allender, akinek negyven évre terjedő komoly munkásságát hatalmas ipari alkotások jelzik az állami vasgyárak különböző telepein, erre a bizalmatlanságra egyáltalán nem szolgált rá. Feltéve, de meg nem engedve, ha rászolgált is a bizalmatlanságra, még akkor is feleslegesnek tartja azt, mert tudomása szerint Allender úr korára és szolgálati éveire tekintettel, még a háború folyamán nyugdíjazását kérte s így nem lenne méltó a tisztviselői karhoz, hogy indokolatlan, bántó határozatával megkeserítse egy önként távozó érdemes embernek a nyugalom óráit. A forradalmi hangulat izzó levegőjében azonban a józan belátás sohasem érvényesülhetett. Most sem. Dr. Szász Ernő fulmináns beszédében részrehajlással, bürokratizmussal vádolta Allendert és az egybegyűltek négy szavazat ellenében bizalmatlanságukat nyilvánították ki. November 15-én, amikor a hazamentés nagy munkájában minden magyarnak össze kellett volna fognia, a vasgyár egynémely tisztviselője az egyéni bosszúállás mezejére lépett s evvel egy végtelenül sajnálatos személyi hajsza zsilipjeit nyitotta meg. A munkásság ugyanis, látva a tisztviselői kar kilengéseit, vérszemet kapott a példán, s a katonai behívások s más egyebek megtorlása címén, üzemfőnökei ellen fordult, majd a gyárban és bányatelepeken egymás után távolította el őket hivatali állásaikból. Egyébként a tisztviselén kar mintegy hatvan tagja másnap hírlapilag tiltakozott a bizalmatlansági határozat ellen... Keresztes Vencel 1928. I. 118-120. 621. Vita a fejadok körül Az Állami Vasgyárak Központi Igazgatóságának felterjesztése a pénzügyminiszterhez Borsodvármegye főispánja a jelen szám alatt iktatott jelentésével felterjeszti a diósgyőri gyár munkásainak az élelmezés és ruházkodás körül mutatkozó hiányosságok megszüntetése érdekében hozzá benyújtott beadványát és kéri Nagyméltóságodat, hogy a beadványt sürgős tárgyalás alá venni és a panaszokat a lehetőségig orvosolni méltóztassék. Rámutat a főispán arra, hogy a diósgyőri munkások körében nyugalom van, amelynek megőrzése érdekében minden lehetőt el kell követni, majd megjegyzi, hogy egyrészt a diósgyőri zsír és burgonyaellátás körül felmerült panaszok meg-