Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

XXXI. Törvény-cikk 1908. év 2.§ Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az állami vasgyárak kibővítésére és felszereléseinek kiegészítésére 12.806.000 K-t vehessen igénybe. KKMA 81. 5. 9. 3. 562. A vasgyári római katolikus egyházközség életéből A gyári katholikus munkásoknak, akik kezdetben a mintegy három kilométerre lévő anyaközség egyházának hívei voltak évtizedes vágya volt, hogy a telepen templom épüljön, s evvel természetesen karöltve járt az a gondolat is, hogy ott idővel önálló plébánia szerveztessék. A templom felépítéséhez az elhatározó lépések 1904. évi február hó 24-én tétettek meg, amikor az állami vasgyárak központi igazgatósága a templom felépítését vállalta. A felépített díszes templomot 1908 évi október 11-én Szmrecsányi Lajos akkori segédpüspök ünnepélyesen felszentelte. 1913 évi július hó 1-én a vasgyári expositus káplánságot önálló plébániává alakították át. Ez idő szerint az anyaközség plébánia híveinek száma cca. 6000, míg a vasgyári plébániáé a hozzátartozó területekkel együtt meghaladta a 9000-et. A vasgyári róm. kath. egyház ez idő szerinti plébánosa: madai Meyer Béla volt, akinek az egyházmegyei főhatóság elismerését, megbecsülését 1926. október 23-án a főpapi rangot biztosító prépostság adományozásával juttatta kifejezésre. A templomépület neogót tömegképzéssel, de részleteiben neoromán kialakítással készült. Jellegzetesen igényes épülete a kor hazai téglaarchitecturájának. Keresztes Vencel 1928. II. 28., Olajos Csaba 1998. 127. 563. Gyári fejlesztések (1904-1908) (korona) 1904. 1905. 1906. 1907. 1908. 900.000 2.722.000 2.412.000 1.538.000 428.000 Kiszely Gyula 1997. 133. 1909 564. Elektroacélmű épül Diósgyőrben 1908-ban öt évvel az olaszországi és három évvel az első németországi elektrokemence üzembe helyezése után a diósgyőri gyárban is elhatározták, hogy a tégely acélműben felépítik az első magyarországi elektrokemencét. Az új acélmű munkálatainak irányításával Friedmann Arnold vegyészmérnököt és Obholczer Béla kohómérnököt bízták meg. Számtalan nyugat-európai céggel folytatott tárgyalás után Girod-rendszerű kemence beszerzése mellett döntöttek. 1908-ban a