Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

A vasgyár tehát erősen függő helyzetben volt, mert a Bányaigazgatóság engedélye nélkül semminemű önálló kereskedelmi ténykedést nem hajthatott, végre. Mindenre engedélyt és jóváhagyást kellett kérnie. Kiszely Gyula: 1867-1899. 343. Mositz a megváltó Magyar Királyi Pénzügyminisztériuml870. okt. Bányaigazgatóság a Püm. felé jelentést tesz a felterjesztésről „Glanzer Miksa diósgyőri új vasgyári hivatal főnök sályosan megbetegedvén, a felállított új vasgyár üzemének megkezdésére oly egyénre van az igazgatóságnak elkerülhetetlen szüksége, aki kőszénneli vasgyártásban kellő jártassággal és gyakorlattal bír..." Püm válaszában engedélyezi Glanzer 3 havi betegszabadságát, segélyt engedélyez, utasítja a Selmecbányái főkamara grófságot, hogy Moschitz Márton rhoniczi vasmű főnökét Glanzer helyettesítésére küldje ki. A f. é. december 18-án Diósgyőrött tartott tanácskormány jegyzőkönyve szerint ajánlott mindazon intézkedések, melyek a vasgyártás üzeménél fölmerült akadályok elhárítására szükségeseknek találtattak, ezennel jóváhagyatván értesíttetik a bányaigazgatóság, hogy Moschitz Márton bányatanácsos utasíttatott, miszerint minél előbb Diósgyőrrel utazzék, az ottani új vasgyár üzemének rendes folyamatba hozatalánál közreműködjék s mint a végre kiküldött biztos, az üzem vezetését átvegye, saját tapasztalatai s legjobb belátása szerint oda törekedvén, hogy az új vasgyár üzeme minél előbb rendes folyamatba jöhessen és a gyár minden készüléke szakadatlan jó eredményű működésben tartassék; nevezett bányatanácsos vezetendi a vasgyár üzemét mindaddig, míg a fentebbi czél elérve nem leend, útiköltségei, valamint napidíjai a vasgyár terhére számítandók. A szerződésileg átvállalt sínszállítás tárgyában külön szám alatt fog a bányaigazgatóság a hozott határozatokról értesíttetni. Ld. 283, 366. Budán 1870 december 23. A m.k.pü.

minister meghagyásából. KKMA 80. 2. 5. 42., ül. 76. 100. 260. 1871 344. A gyár főbb létesítményei Az 1871. évi induláskor a gyár a következő üzemekből állt: I. Sínhengerde: három hengersorral, kavaró- és forrasztókemencékkel, gőzpörölyökkel és egyéb kiszolgáló berendezéssel. II. Nagyolvasztó: egy 48 láb magas nagyolvasztó, 12 láb "has" és 4 láb "olva" átmérővel, léghevítővel, gőzfúvógéppel, faszénpajtával, két pörkölőkemencével. III. Vasöntöde: egy ideiglenes vasöntöde a nagyolvasztó mellett, egy ömlesztőpesttel. IV. Géplakatos- és kovácsműhely: megmunkáló és csavargyártó gépekkel, kovácstűzhellyel.