Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

III. A műkedvelő színjátszómozgalom (1920-1945)

A Túrán Egyesület 1930-ban még az év elején szavalóversenyt írt ki 16 éven felüli pályázók részére. Kötelező versként Tordai Ányos: Magyar harangszó c. költeményét kellett bemutatni. Június 6-án a Palestrina vegyes kar a munkásétteremben műsoros énekünnepélyt rendezett, melynek keretében Harsányi Zsolt: Családi tanács c. operettjét is bemutatták Vanzsura (Vágó) Ferenc rendezésében. A zenéjét Philippy Vilmos karnagy állította össze, ő is vezényelte a vasgyári zenekart. Ugyancsak a tisztviselők színjátszóit kérte fel a diósgyőr-vasgyári Római Katolikus Nőegylet is a szegény gyermekek szokásos karácsonyi felruházása céljára rendezett november 29-i műsoros estjére, melyet a munkásétteremben rendeztek meg. Meskó Barna-Hubay Kálmán: Akácvirág c. 3 felvonásos daljátékát mutatták be Vágó Ferenc rendezésében, Senger Gusztáv vezénylete mellett. 1931 elején a Miskolci Nemzeti Színház két alkalommal is megjelent a munkásétterem színpadán, régi tradíciójához híven. Sebestyén igazgató szívesen rándult ki a Vasgyárba, mert az itteni közönség szerette és jó szívvel fogadta a miskolci művészeket. Január 12-én az operettegyüttes Erdélyi Mihály és Szántó Mihály: Lehullott a rezgő nyárfa c. 3 felvonásos operettjét mutatta be. „A kultúra-éhes vasgyári közönség 72. kép. Gajdos Ede az óriási munkáséttermet színpadi rendező, 1933. csaknem teljesen megtöltötte és áldozatkészségéért bizony nagyobb figyelmet érdemelne a színház igazgatósága részéről. Reméljük, hogy a jövőben nagyobb gonddal fogják megválasztani a Vasgyárba kihozandó da-