Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

III. A műkedvelő színjátszómozgalom (1920-1945)

rabot." A kifogás tárgyáról nincsen tudomásunk, de úgy néz ki, hogy a február 25-i fellépéssel Anday Ernő-Brodszky Miklós: Első tavasz c. operettjével kiküszöbölték a csorbát. Záhony János mellett 1932-ben a sokadik alkalommal találkoztunk Gajdos Ede nevével. Mint vasgyári műszaki tisztviselő rendkívül elismert és becsült tagja a helyi társadalomnak. Cserkésztiszt, színjátszó és tehetséges rendező, aki nagy pedagógiai érzékkel tudta műkedvelőit egymás után színpadra vinni és velük a siker ízét megszoktatni. Kimagasló egyéniségéhez számtalan diósgyőr-vasgyári színpadi siker fűződik. Vasgyári szerzők darabjai Jablonovszky Ferenc újgyári tisztviselő neve nem ismeretlen a vasgyáriak előtt. Karcolataival, tárcáival találkozunk a helyi lapban, sőt 1933. február l-jén a Túrán Egyesület irodalmi estjén a Sakk-matt c. egyfelvonásos bohózatát is bemutatják. Miután leventeoktató is volt, az első nagyobb szabású operettet velük mutatja be 1934. január 13-án a vasgyári kultúrházban. A zeneszerző ebben az első esetben Profánt István, kitűnő zenész és karmester, a főbb szerepeket a Tiszti Dalegylet műkedvelői játsszák. Első operettje címe: „Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs". Február 17-én Perecesen adták elő a darabot, március 3-án a Vasgyárban megismétlik, május 3-án a Miskolci Nemzeti Színházban kerül színre, majd Ózd és Mezőkövesd következik. A miskolci előadás kritikájából néhány gondolat: „A darabot eltérően a modern operettirodalom léha termékeitől - irodalmi értékűvé emeli az Extra Hungária non est vita mélységes magyar igazságát bizonyító alapeszméje. Ha itt bántódás ér, hiába menekülsz külföldre, ott újabb fájdalom sebez halálra; haza kell jönnöd, s ha méltó vagy rá, a boldogság utánad jön... Jablonovszky e művel derekas és egész munkát végzett s bebizonyította, hogy nemcsak egységes humorú novellista, hanem a színpad minden