Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

I. Az egyletek megalakulása és tevékenységük 1885-1919 között

1892 a műkedvelő színjátszás további fejlődését hozta. Február 14-én A falu rosszát mutatják be, Göndör Sándort Róth Miksa, Finum Rózsit Hnilitschka Gyuláné alakította. Ugyanez év májusában a Közügyek és Egy szellemdús hölgy c. egyfelvonásos vígjátékokban új nevek tűntek fel. A Kauschill nővérek, Pákh Erzsébet, Gombos Márta, Tomcsányi Artúr és Spisák István az új műkedvelők. Ugyanebben a műsorban a dalárda Hubert: Fohász és Lányi: Három erdei népdal c. műveit adta elő. 1892. december l-jén megnyílik a vasgyári vendéglő (a Bartók Béla Művelődési Központ Vasas Klubja). Az emeleti nagyteremben színpad is készült, melyen a megnyitáskor Szigligeti: A cigány c. népszínműve került bemutatásra. A későbbiek során ez a terem és színpad volt a diósgyőrvasgyári művelődési élet központja mindaddig, amíg a munkásétterem el nem készült, illetve annak színpada 1900 januárjában fel nem épült. 1893. augusztus 22-én az alkalmazottak dalegylete Tapolcán rendezett műsorral egybekötött táncmulatságot és ezen találkozunk Brodreisz János nevével úgy, mint aki a dalárda helyettes karnagya. Ebben az évben váltotta fel Hermann Hugó gyárfőnökhelyettest az egylet elnöki tisztségében dr. Soltész Károly főorvos, a korábbi alelnök.