Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)
I. Az egyletek megalakulása és tevékenységük 1885-1919 között
2. A Jószerencse Dal- és Önképzőkör (1893) A diósgyőri vasgyár munkássága 1893. január 29-én alapította meg új egyletét, a Jószerencse Dal- és Önképzőkört. A Jószerencse a vasgyár munkásainak ebben az időben egyetlen működési lehetősége volt. Az akkori közszellem és kasztrendszer miatt az alkalmazottak dalegyletébe a munkásokat nem vették fel, az ugyancsak 1893-ban alakult zenekar viszont csak nagyon kevés hangszert ismerő munkást fogadhatott be. A gyár munkásai a Jószerencse dalkörben találtak helyet, ahol a dalkultúra ápolása mellett lerakták a diósgyőr-vasgyári munkásszínjátszás és könyvtár alapjait is. Az 1893. január 29-én tartott alakuló közgyűlésen az alábbi személyek vettek részt az eredeti jegyzőkönyv tanúsága szerint: Ocsenás János, Szebenyi József, Fletzer Simon, Kremnitzky Sándor, Kiss János Viktor, Schon József, Bellej János, Mikulik Dániel, Svéd Ignácz, Rozim András, Holub István, Petrik Jenő, Orosz Lajos, Kreutzer György, Kantusz Rezső, Hoger Ede, Balogh József, Schon Kelemen, Stefkó Emil, Schwarzpacher Márton, Tauffer Géza, Szlovik Rudolf, Kulfász István, Buskó István, Szemán Kálmán, Králl Kálmán, Lőkös Sámuel, Kolyvek János, Paraszka József, Kulfász Gusztáv, Papp Pál, Szemán József, Csűrnek Béla, Stefáni János, Sebő Vilmos, Bartók Ferenc, Szanthoffer Ferenc, Pruckner Gyula, Molitórisz János, Jablonka Ferenc, Flaskai László, Schick István, Marki Rezső, Suhár Ignácz, Varga József, Pruckner Péter, Venczel Nándor, Turek Vince, Odor József, Birbrunner Károly, Bugajda János, Kellner György és Michner József. Az 1906. január 28-i közgyűlés úgy határozott, hogy az alakuló közgyűlés résztvevőinek névsorát az elismerés jeléül az egylet helyiségében meg kell örökíteni. Ebből a célból készült a 2. képen látható díszes névsor. (Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a 13 évvel később készült névsor között némi eltérés mutatkozik.)