Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

II. Gyártörténet, „hétköznapi" politika és az egyesületi élet 1920-1945 között

ben. Az új pénz értékesnek mutatkozott. 1927. január 3-án a Magyar Nemzeti Bank árfolyamai a következőképpen alakultak. 100 USA-dollár 570 pengő 100 francia frank 23 pengő 100 svájci frank 110 pengő 100 osztrák schilling 80 pengő 100 német márka 136 pengő 100 zloty 63 pengő 100 cseh szokol 16 pengő Az eddig ezrekben és százezrekben kifejezett élelmiszer- és egyéb árak után furcsa volt megszokni az újakat. 1 kg marhahús 1,76 pengő 1 kg sertéshús 2,08 pengő 1 liter tej 0,28 pengő 1 db tojás 0,16 pengő 1 kg liszt 0,56 pengő 1 kg barna kenyér 0,48 pengő 1 kg fehér kenyér 0,56 pengő 1 db zsemle, kifli 0,06 pengő 1 kg burgonya 0,20 pengő 1 m női szövet 68,00 pengő 1 m férfiszövet 105,00 pengő Az új értékek és árak mellett az iparban bevezetett átlagórabér 30-80 fillér lett. Az itt említett élelmiszerárak csak átmenetiek, lassan kúsznak felfelé. Augusztusban a vasgyári munkások már beadvánnyal fordultak a gyárigazgatósághoz, amelyben 6-10 százalékos béremelést követeltek. Augusztus 25-től egy fillérrel emelték az órabéreket, amellyel a munkások elégedetlenek, mert emelték a lakbéreket is. Májusban megjelent a diósgyőri vasgyár eladásának a híre, most éppen a Rotschild-bankháznak: „... olyan hírek jelentek meg, mintha a kormány a m. kir. vas-, acél- és gépgyárak bérbeadásával, illetve eladásával foglalkoznék. Illetékes helyen ezzel szemben kijelentik, hogy ezek a hírek teljesen koholtak, ame-