Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

II. Gyártörténet, „hétköznapi" politika és az egyesületi élet 1920-1945 között

lyeknek semmi alapjuk nincs." Nem koholtak azonban az újabb, tömeges elbocsátás hírei. Július l-jétől megszüntetik a diósgyőri vasöntödét. Zsoldos István gyárigazgató erről így nyilatkozott: „A vasöntöde megszüntetése befejezett tény. Július l-re meg kell szüntetni a vasöntödét, mert az állami vasgyáraknak Budapesten és Diósgyőr-Vasgyárban két vasöntödéje van, azonban a budapesti sincs kellően foglalkoztatva." A vasipar krízise egész Európában megkezdődött. Országos találkozó Szegeden (1927) 1927 májusában megérkezik Szeged szabad királyi város meghívása a XXI. Országos Dalosversenyre, augusztus 13-15. napjaira. A versenyre a Jószerencse dalegylet és a tisztviselők dalárdája is jelentkezik a vasgyárból. Mindkét énekkar az I. nehéz műdal csoportba való beosztását kéri. A versenyen a tisztviselők a csoport II. díját, a Jószerencse a III. díjat nyerte el. A tisztviselők nagyon elégedetlenek a helyezéssel. Sérelmezik, hogy a zsűri a szabadon választott műveket nem engedte előadni, holott „... az egyesület ezzel a darabbal vélte sikerét megalapozni". A második helyezéssel a tisztviselők dalegylete a kereskedelmi miniszter aranyozott kancsóját nyerte el. A Jószerencse választmánya és a dalosok elégedettek az ugyanebben a csoportban elért harmadik helyezésükkel. 1927. szeptember 7-én az elnök: „... a szegedi országos dalosversenyen való szereplésünket adja elő élénk színezéssel, köszönetet mond Orosz 57. kép. A Jószerencse dales önképzőkör jelvénye, 1927.