Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)
A Diósgyőr-Vasgyári Ipari Tanonciskola működése
A Diósgyőr-Vasgyári Ipari Tanonciskola működése Az 1922-es törvény az iskola nevét ugyan megváltoztatta, de a tanterv az elméleti és gyakorlati kiképzés ideje és minősége maradt a szakiskolai szinten azzal a különbséggel, hogy az elméleti tantárgyak színvonala az iparfejlődéssel együtt emelkedett. A „lefokozás" egyik látványa az volt, hogy a középiskolának minősített felsőipari iskolákba a 8 elemit végzetteket nem vették fel és így - akármilyen kiválóan is végeztek - csak a magánúton megszerzett érettségei bizonyítvány birtokában már nemcsak felsőipariban, de az egyetemen is folytathatták tanulmányaikat. Az iskola szabályzata előírja: 1. A felvétel rendjét. 2. A szerződéskötést. 3. A gyakorlati szakmai oktatást. 4. Az elméleti oktatást. Az iskola címe ekkor: a Diósgyőri m. kir. Vas- és acélgyár Iparostanonc Iskolája lett. A felvételihez kérvényt kellett benyújtani. Újraoltási bizonyítvánnyal, orvosi vizsgálati alkalmassági igazolással, születési anyakönyvi kivonattal és az iskolai bizonyítvánnyal mellékletként. Felvételre kerültek az egyes üzemek igényeik kielégítendő létszámú jelentkezők, hideg- és melegüzemi bontásban. így például az egyik évfolyam elosztása: 1934/30 tanár I. o. Hidegüzem: 5 fő esztergályos, 11 lakatos, 1 hengeresztergályos, 6 vasesztergályos, 1 mintakészítő, 1 villanyszerelő. Melegüzem: 3 acélöntő, 2 vasöntő, 1 hőkezelő, 2 hengerész, 5 kohász, 7 kovács, 2 kazánkovács, 2 szerszámkovács, 1 kohókőműves. A szerződéskötést a szülő, vagy gyám írta alá. Itt ismertették a jelentkezővel a munkarendet és felhívták a figyelmét a gyár veszélyeire. A hidegüzemi gyakorlati szakmai oktatás hétfőtől péntekig 6-12-ig, szombaton 6-14 óráig tartott. Első ízben a tanműhelyben, szakmától függetlenül. A hidegüzemi tanulókat négy csoportba osztották és forgószínpad-szerűen sajátították el az egyes szakágak alapjait: így a lakatoscsoport acélkocka-készítést, kalapács- reszelőkészítést, a mércék használatát sajátították el. A minta-lakatoscsoport lemezek megmunkálását, rózsa készítését, mintavésést tanult. Az esztergályosokat esztergagép használatára, központosításra, gépkezelésre, rúd, mintásrúd, gyűrű és menet esztergálására okították, a kovácsokat kézi kovácsolásra, egyszerű darabok, kampószögek, ácskapcsok kovácsolására, páros kovácsolásra nagy és kis kalapáccsal, 50 kg-os pöröly használatára, vezetés és különféle négyzetes- és körszelvényű darabok nyújtására és alakítására tanították. A második évtől a tanulók az igénylő üzemekhez, műhelyekhez, az oktató előmunkások felügyelete alatt, fokozatos terheléssel végezték munkájukat. A harmadik és negyedik évben már önállóan dolgoztak a rendelkezésükre bocsátott gépeken, munkapadokon.
