Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

Édesapánk élete (A gyermekek emlékezete)

A bombaszilánkok szaggatta index, 1945. akkor tizenegy mérnök volt. Az újjáépítés, majd a rohamosan növekvő acéligény napi 12-14 órai munkát követelt. 1949-ben házasodtak össze édesanyánkkal, Szilágyi Annával, akit gyermekkora óta ismert, s aki Perecesen élt. Édesapja Felsőbányáról származott, Szilágyi Miklós bányász-geológus, édesanyja az egri apácák által árva gyerekként felnevelt Sipos Anna volt. Házasságuk egy életen át és azon túl is tartó szoros kapcsolat volt, ahol mindig egymás segítése, a család szeretete határozta meg a tennivalókat. Nehéz időszakban voltak fiatal házasok, a „vas és acél országa" minden nap több termelést követelt, s ha nem teljesült a terv, szabotálásért vonták felelősségre a vezetőket. így édesapánkat is 1950 februárjában elvitte az AVH a hírhedt Andrássy úti épületbe. Soha nem beszélt róla, annyit tudunk, hogy 1 1 napig volt bent, ezalatt nem hagyták aludni, reflektorral világítottak a sze-