Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

A történelmi nevekkel visszakapják ősi jussukat

Érdekes megjegyzés a levélből, hogy vajon nem lehetne-e az egész vasútvonalat az utcák színe alatt mintegy alagútban építeni? (Ez lett volna a világ egyik első földalatti vasútja a maga kb. 10 km-es hosszával.) Egy másik levél: 3956. PM. 1868.02. 13. A m. kir. erdő- és jószágigazgatóságnak (Szomolnok). A diósgyőri uradalom területén fekvő vasérc és kőszénbányák, Diósgyőrött felállított igazgatósága alá, pénzügyi tanácsosnak és jószágigazgatónak Gombossy Jánost kinevezi. Aláírás: Lónyai p. m. A vasgyár telepítését a mai szemmel nézve sok kifogás érheti, hogy azt a Vargahegy északi lejtőjének aljára jelölték ki. Abban az időben a Diósgyőr és Miskolc között lévő terület mocsaras, ingoványos volt. A vasgyári halna, a Digép és a távfűtési nőközpont közelében ez a nádas terület még fellehető. Ez volt a helyzet a Szinva bal oldalán. Diósgyőrt Miskolccal a Miskolc Diósgyőr - Hámor - Dédes - Bélapátfalva - Eger országút Miskolcdiósgyőri mészkővel kövezett szakasza övezte, amelyet a zsombékból kiemelkedve vízelvezető árokkal és eperfákkal szegélyezve a lakosok „töltésnek", vagy „országútnak" neveztek. Az országút északi oldalán Diósgyőrtől Miskolc felé a diósgyőri gazdáknak voltak .szántóföldjei. (Trupolai, Frigyik, Füredi, Nagy, Gácsi, stb.) Az út déli oldalán a nedves zsombékos talajon jól termett a kender. Ez a terület volt a „Kenderföld" a Szudy tanyáig és a perecesi iparvasútig. Az iparvasúttói a Lyukó-patak Szinvába torkolásáig a terület zsombékos volt. 1881-től a vasgyár rohamosan fejlődik. A gyáralapítással egy időben épült Alsó-Szinva, Felső-Szinva, Lónyai, Mester és a Gyár utcák telepíttettek. 1883-ban 100 család érkezett Morvaországból, a Stefalnovban megszűnt gyártelepről. A gyár vezetősége kezdeményezésére megkezdődött a magánlakások építése. Megalakult a „Házépítő szövetkezet" 29 kat. holt 234 négyszögöl területtel. A területet kb. 200 négyszögöles telkekre osztották. Ezen a területen az út északi oldalának a Nemzetőr és Damjanich (Daru) utcák, a „Jókoma udvar" (a legelső vendéglő), Acél, Ferenc és Gépész utcák a Lyukó-patakig. Déli oldalon a Borsvezér, Korona, Baross és a Határ utca, valamint az út két oldalán (Andrássy út) épültek a házak egyedi stílusban és nagyságban, kinek-kinek tehetsége szerint. Ez a városrész kapta az Új-Diósgyőr nevet. A telek ára négyszögölenként 20 krajcár volt. A mesterek, szakmunkások ebben az időben napi 1,80 ezüst forintot kerestek. 1890-ben épült a Miskolc— Diósgyőr villamosvonal, amely hurokkal a Vasgyárat és megközelítette. Az ingoványos talaj igazolásául a villamos a Vasgyárba be- és kimenő pályáját