Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

Tudományos élet a Kohómérnöki Karon 1956-1968 között

denesetre a publikációk több, mint harmada idegen nyelven is megjelent amint ez az egyetemi évkönyvek felsorolásaiból kitűnik. Az egyetem külföldi felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatépítésében a Kohómérnöki Kar a legnagyobb súllyal vett részt. Ezek a szerződéses kapcsolatok a következő időpontoktól vannak érvényben: a Freibergi Bányászati Akadémiával 1960-tól; a Magdeburgi Műszaki Egyetemmel 1960-tól, a Krakkói Bányászati és Kohászati Akadémiával 1962-től, a Harkovi Műszaki Egyetemmel 1964-től, és a Kassai Műszaki Főiskolával 1966-tól. Az egyetemek munkásságára általában jellemző a komplex jelleg, mely szerint a primer oktató tevékenység mellett a szaktudományok művelését is feladatoknak tekintik. Műszaki egyetem lévén kutatási témái a gyakorlat problémáival kapcsolatosak. 1959-ig - mint más karokon is - a tanszékvezető professzorok egyéni kutatási témái voltak jellemzőek. Ekkor alakult meg a Kohómérnöki Karon az Akadémiai Kohászati Munkaközösség, melynek célja a szaktanszékek kutatási tevékenységének egységes keretbe foglalása, az oktatók intenzívebb bekapcsolása a tudományos életbe. Az Akadémia ehhez anyagi támogatást és kutatói státusokat is biztosított. Nagy segítséget jelentett a korszerű laboratóriumok, műhelyek felépülése. Az MTA mellett a főhatóságok és a kohászati üzemek is nyújtottak segítséget megbízásaik finanszírozásával. A kutatási témák zöme országos kiemelt programokhoz kapcsolódott, több kutatás nemzetközi kooperációban folyt. Az egyes tanszékeken ebben az időszakban kialakult kutatási területek a következők: Az Altalános és fizikai-kémiai Tanszéken vizes oldatok szerkezetének a vizsgálatára külön iskola alakult ki, itt az elektrolit-oldatok sűrűségének, gőznyomásának, fajlagos elektromos vezetésének, viszkozitásának a mérésével határozták meg a különféle termodinamikai tulajdonságokat, és ezek alapján következtettek az ionok fajtáira, a hidrát burokban elhelyezkedő vízmolekulák számára és eloszlására. A Szervetlen és elemző kémiai Tanszéken katalitikus, mikro-kémiai, zárvány-meghatározó elemzési módszereket dolgoztak ki, továbbfejlesztették a színképelemzést és neutron-aktivációs módszert dolgoztak ki az acél oxigéntartalmának gyors meghatározására. A Fémtani Tanszéken korszerű röntgen- és elektronmikroszkópiái laboratóriumot alakítottak ki, és részt vettek az országos szintű szilárdtest-fizikai kutatásokban. Itt külön kiemelendőnek tartom azokat a vizsgálatokat, amelyeknél a halmazállapot-, ill. állapotváltozásoknál lejátszódó folyamatokat iparkodnak termodinamikailag magyarázni. A Tüzeléstani Tanszékből fejlődött ki a TÜKI, jól működő gázkromatográfiai, lángvizsgáló és korszerű szilikátlabort épített ki. Az Automatikai Tanszéken van az NME legtökéletesebben kiépített analóg számítógéprendszere. Tervbírálatokon és tanulmányi terveken kívül a tanszék képes irányítástechnikai berendezések prototípusát is megtervezni és kivitelezni. A Vaskohászattani Tanszéken elért eredmények közül kiemelkedőnek tartom a nagyolvasztó salakok szerkezetének és a kohászati folyama-