Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)
A régió vasgyárainak és a magyarországi vasgyárak fejlődése 1968-1988 között
olló helyére élőlemez felcsévélő berendezést, a nem üzemelő revetörő helyére pedig új végvágó repülő ollót telepítettek. Emellett a többi berendezést is alkalmassá kellett tenni a nagyobb betétsúly, nagyobb arányú folyamatosan öntött buga manipulálására. Az Ózdi Kohászati Üzemekben nehéz helyzetük ellenére nagyon célszerű és eredményes beruházást hajtottak végre 1982—1985 között. Salakfeldolgozó művet létesítettek Center térségében 2 milliárd forintot meghaladó bankhitelből. Ózdon a század elejétől olyan mértékű volt a nyersvas és acéltermelés, amelynek salak-elhelyezése a közvetlen tókörnyéken már nem volt lehetséges és fogaspályát létesítettek a Hétes-völgybe való szállításra. Az eltelt 8 évtized folyamán ez a tárolóhely is betelt, s az elfekvő értékes anyag feldolgozása ott nem oldható meg. Centerbe való szállítása kötélpályán a frissen keletkező salak pedig folyékony szállító salaküst kocsikon kerül az új üzembe. Évenként 200 kt kohóbetétét, 15 kt. zsugorítóműi betétet és 105 kt acélműi betétet termelnek ki. * * * Ezek után tekintsük át nagyüzemeink termelésének alakulását a 20. század nyolcadik évtizede eltelt éveiben. A Dunai Vasmű termelési körülményei általában stabilak maradtak, amit a felfutott hengersorok határoztak meg, s a lemeztermékek iránti kereslet sem változott alapvetően. Nyersvas termelésük általában a 800 ezer tonnás szinten mozgott, néhány évben jóval alacsonyabb volt, alávetve az acélműi szükségletnek, illetve a szükséges kohófelújítások kihatásaként. Acéltermelésük 1,2 millió tonnás szinten maradt. A felfutó konverteres termelés nyomán csökkentették a Martinacél termelést. A meleglemez-termelés 1-1,1 millió tonna között alakult, a hideglemez-termelés 450 ezer t/év körüli. Hasonlóképpen stabil a Lőrinci Hengermű termelése évi 170-180 ezer tonna között. A Diósgyőri Vasgyárban a Kombinált Acélmű üzembe helyezése mindkét irányban hatott, egyrészt a nyersvas igény növekedésével, másrészt - he nem is a készárutermelés növekedésére, de a - minőségi gyártmányösszetétel javítására. A nyersvas termelés a III. sz. kohó bővítése révén 600 ezer tonna fölé növekedett, illetve később egy kiskohó leállításával is le tudják termelni a szükséges nyersvas mennyiséget. 1989. évi tervükben 2 kohós üzemmel 585 ezer tonna szerepelt. Acélművei - a Martinacélmű teljes leállítása után is - problémamentesen, a legcélszerűbb programozással termelik meg az 1 millió tonna fölötti acélszükségletet, melynek mintegy kétharmada konverteracél, egyharmada elektroacél. Acéltermelés mintegy harmadát öntik folyamatos öntőművön. A hengerelt készárutermelés a közel 800 ezer tonnás szintről 1985-ig mintegy 700 ezer tonnára, majd további 10%-kal csökkent. Az igény csökkenés bizonyos mértékig minden sort érintett, de
