Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Gajdos Jenőné-Jászai Gyuláné-Kuthi Éva-Nagy Sándor: Oktatási intézmények Perecesen

ton gimnázium, szakközépiskola és szakmunkásképző intézet és Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző iskola összevonása útján jött létre Debreceni Márton Szakképző Iskola néven. 2000. december 15-én egy ünnepélyes emlékmű avatáson befejezettnek nyilvánítatott az 50 évet megért iskolarendszerű vájárképzés. Ezen az ünnepségen méltón tisztelegtek az 1949-ben beindult vájárképzés résztvevői volt tanulók és dolgozók, tanárok munkája előtt. Itt tudhatták meg a jelenlévők - hiteles forrásból Schósz Szilárd mérnök tanártól, hogy az első beírási napló 3. sorszámában az a Bertalan Sándor szerepelt, aki később mérnök tanárként a bányászképzés gyakorlati oktatásának vezetője lett. Továbbá elsők között, 1957. október 5-én 29 fő között kapott szakmunkás bizonyítványt az a Boros Péter, aki szintén több éven keresztül volt szakoktató és azt, hogy utoljára 2000. június 20-án Vitányi István kapott szakmunkás bizonyítványt vájár szakágon. * * * Az iskola története itt még nem ért véget, mert eddig az oktatás kialakulásáról és fejlődéséről volt szó. Nem lehet azonban megfeledkezni a nevelőmunkáról, arról a kulturális és sport tevékenységről, mely az iskolai munka szerves része volt mindvégig. Az oktató munkán kívüli tevékenység szintén komoly sikereket mondhat magáénak. A kezdeti években az otthonban lakók voltak a meghatározók, mert létszámuk 90%-ában azonos volt az iskoláéval. Az 1970-es évek közepéig ez a létszám folyamatosan emelkedett és elérte a 400 főt. A másik jelentős tényező, hogy az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején igen erőteljesen központi szándék a sport és kulturális tevékenység fejlesztése (külön igazgatóhelyettes foglalkozott vele). Az első látványos és nagyszabású munka az iskola előtti sportpálya megépítése volt. Ezen a pályán játszotta meccseit az iskola kézilabda csapata, mely a megyei döntő megnyerése után az ipari tanulók országos versenyén III. helyezést ért el (1961). Itt játszott a PTK kézilabda csapata is egy időben, mely utánpótlását a vájár iskolában toborozta. Ugyancsak országos versenyre készültek a tornász csapat tagjai is. Az 1950-es évek végén a Kulturális Seregszemlén különösen az iskola népi tánc csoportja szerepelt kiemelkedően. Hagyományosak voltak a kohász, vasas, bányász tanulók