Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Gajdos Jenőné-Jászai Gyuláné-Kuthi Éva-Nagy Sándor: Oktatási intézmények Perecesen

Az iskola tánccsoportjának felvonulása közös rendezvényei, ahol a vasgyári és perecesi ipari tanulók együtt sportoltak és szórakoztak. 1964- ben az ipari tanuló otthonoknak meghirdettek egy országos versenyt a Jkollégium" cím elnyerése érdekében. Ebbe a versenybe csak a legjobbak nevezhettek. A szakmai követelményeket az első évben öt otthon érte el. Ebből az ötből egy — az egyedüli vájár otthon — a perecesi volt. 1965. május 23-án megtörtént a kollégiummá avatás. E sikernek kovácsa Polgár Péter otthonvezető és nevelő testülete volt, aki később a 114. számú intézet igazgatója lett. A kollégium vezetését ezt követően 1971-tól Nagy Sándor vette át, aki folytatta egészen 1994-ig. Első lépésként növekvő létszámigénynek és a tartalmi munka feltételeinek javítása céljából sor került a nagy létszámú hálótermek átalakítására, 8—10 fős lakószobák kialakítására és a tanulószobák létrehozására. A fejlődés bizonyítására az alábbi tény szolgál leginkább: a megyei kollégiumok számára (valamennyi középiskolai kollégium) meghirdetett versenyben 12 év alatt egy bronz, két ezüst és kilenc arany fokozatú oklevelet ítéltek oda a perecesi 104-es intézet kollégiumának a felügyeleti szervek. 1965- ben újabb nagyszabású társadalmi munkaakcióval befejeződött az iskola mögötti területen egy sportpálya komplexum át-