Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Gajdos Jenőné-Jászai Gyuláné-Kuthi Éva-Nagy Sándor: Oktatási intézmények Perecesen

nyek is figyelemre méltóak voltak. Az országos „szakma kiváló ta­nulója" versenyen az iskola tanulói mindig dobogósak, de többször első' helyen végeztek. Változás más — máig tartó - eleme a képzési profil bó'vülése, gazdagodása. 1965-ben érkeztek az építőipari gép­szerelők és gépkezelők, majd a bánya-elektro lakatosok. Ezt köve­tően folyamatosan beépültek az új szakmák a képzésbe. 1968-tól vízvezeték-szerelő, géplakatos, vasszerkezeti-lakatos és csőszerelő. 1970-tól villamos-gépszerelő, 1971-tól erősáramú berendezés sze­relő, háztartási gépszerelő és autószerelő. A megváltozott képzés feltételeinek megteremtése komoly fela­dat elé állította az iskola vezetését és tantestületét. Először is a vasipari és villamos ipari alapképzés számára tanműhelyek kiala­kítását kellett megoldani. Belső átszervezéssel 4 kabinet létreho­zásával (szolgálati lakások felszabadításával) sikerült önerőből megoldani a problémát. Az elméleti oktatásban igényesen nyúlt az iskola a fejlesztéshez. 1970-ben olyan audiovizuális szaktanterem átadására került sor, melyben a tanári asztalról volt minden vezé­nyelhető. A tanár és a diákok fejhallgatón keresztül kommunikál­hattak, továbbá visszajelző rendszer segítségével „feleltetni" is lehetett, mint egy igazi nyelvi laborban. Az esemény jelentőségét kellően tükrözi, hogy az átadási ünnepségen Lázár György mun­kaügyi miniszter is megjelent. Az 1970-es évekkel kezdődően 1-2 vájár első osztály mellett 7-8 villamos és gépszerelő első évfolya­Lázár György miniszter látogatása az audiovizuális tanterem átadásán, 1970.

Next

/
Thumbnails
Contents