Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Lantos Sándor: A perecesi lakótelep kialakulása

felső részéről érkező forrásvizeket, bányavizeket (ErenyőbányaUj-akna) vezeti bele a Szinvába. A völgyben alakult ki az az út, amely összeköti a települést a várossal. Ez kezdetben földút volt, amely makadám úttá alakult az 1938-1940-es években, azután az 1960-as évek folyamán bitumenezett műúttá építették ki. Mivel a szenet a gyárba kellett juttatni a völgybe húzódott a vasúttal, az is megkönnyítette a személyközlekedést. A XIX. század közepén téglagyár üzemelt a mai Csajkovszkij utca és a Kis László-dűlő találkozásánál, melyet 1886-ban felszámoltak, az épületet pedig szétszedték. A Nagy László-hegy oldalában az 1930-as évek elején alig fél tucatnyi ház állt, s közöttük a László-féle földszintes épület. Csernaj területén sem állt több, mint 10 ház ebben az időben. A földterület tulajdonosa a diósgyőri magángazdák voltak, a legelőket pedig marhacsordák hasznosították. A legelőkön nagyon sok tölgyfa volt, melynek termését a gazdák sertéseik hízlalására használták. A völgy alja pedig erősen mocsaras, nádas rét volt, melyet csak lecsapolás és föltöltés után lehetett építkezésre igénybe venni. Csernaj területe erdő volt, ahol először erdőirtással lehetett szabad területhez jutni. Az 1900-as évek elején épült házak paticsból és vályogtéglából készültek és főként a hegyek derekába, hogy a nagyobb árvizek ne veszélyeztessék azokat. A gyár és bányaüzem egyre több munkáskezet igényelt, így az itteni lakóházak száma is folyamatosan növekedett. Az 1950-es évekre a legelő területét felszámolták és a mai Csábi Lajos-Kassa József utcáknál 10 db „BSH" házat építettek. Ezután 1965-ben a Pethőfalvi és Jószerencse utcában épültek még lakóházak vállalati segítséggel. Az 1960-as években elkezdődött az Ucukaj területen az iskola és népbolt építése, majd az út kiépítése. Az iskolát 1963-ban adták át a tanításnak, illetve a tanulóknak. Ezzel egyidőben megépült az erenyoi orvosi rendelő, orvosi szolgálati lakás is. Megépítették a Csehov utcát. Ugyancsak ekkor kezdődött az Erenyő úton és a Csajkovszkij utcán a magánerős lakásépítkezés. Az építkezésekkel párhuzamosan történ az útépítés, víz és világítás bevezetése. 1953-ban megépült az Annabánya és Mártabánya közös termelés koncentrálására az Erenyőbánya üzeme, amely biztosította a lakosság szénigényét. 1968-ban azonban ezt az üzemet felszámolták, a dolgozókat pedig Lyukóbányára helyezték. A bányát lefalazták, az épületeket pedig megvette az akkori „Tanácsi Vállalat", amely az egész terület átalakításával a „MIK Vállalat"-ot