Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Lantos Sándor: A perecesi lakótelep kialakulása

költöztette ide. Az 1980-as évek „átalakulása" folyamán, ezt a vállalatot, annak munkáslétszámát is csökkentették és az egyik épületet átadták az oktatási központnak. Ez időben megépült a (Homokbánya) Pünkösd-hegy oldalában az üveggyári sporttelep, ahol élénk sportolás folyt egykor. A NagyBakos oldalában megépítették az 1970-es évek közepén a PTK sporttelepet, melyet nem bírt már a bányaüzem finanszírozni és kénytelen volt eladni. Ez a mai Postás kezelésében van. Az iskola feletti erdős területen pedig megépült 1970-ben az iskolások nyári tábora, amely jelenleg még üzemel. Kiskert tulajdonok kialakítása a legelők helyén az 1970-es években történt, majd a sík területen a tsz-gazdálkodás indult volna meg, de ez nem volt működőképes, így ezeket a részeket is felparcellázták kiskerteknek. Ahogy a középületek felépültek és a közlekedés kialakult, úgy indultak a magánház építkezések, & lassan az Erenyő főút és Csajkovszkij út jobb és bal oldala, valamint Csernaj területek részein gomba módra nőttek a magán jellegű lakások. * * * Ivóvíz-, szennyvíz-csatorna, utak, villamos hálózat kiépítés: A lakosság növekedése igényelte a megfelelő színvonalú szociális ellátást. Az ivóvíz-szükségletet először kerekes kutakból biztosították. Majd az 1960-as években kezdték meg kiépíteni a csővezetékes vízellátást a Gajja-forrásból. Ezt később áldolgozták, s 1963-ban bevezették a település teljes területén az ivóvizet. A vasút bal oldalán a legelőn az 1950-es években kiépítették a szennyelvezető csatorna hálózatot, majd a Csajkovszkij-patak oldalán is szennyeső hálózat épült. Később került sor a magánházak ivóvíz ellátására és szennyvíz elvezető rendszerének kiépítésére. Az ivóvíz-ellátás szükségessé tette egy szivattyútelep létesítését, amelyet a Csehov utcában lévő telken valósítottak meg. A település növekedésével az energiahálózat átépítése is szükségessé vált, mivel csak petróval és gyertyával világítottak. 1948-ban indult meg a villamosítás, mely először sok fa kivágását igényelte villanyoszlopnak. Később az oszlopokat beton tartókra cserélték és új vezetéket húztak ki rá, ezzel egyetemben trafóállomásokat is cseréltek.