Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Lantos Sándor: A perecesi lakótelep kialakulása

Az 1950-es évek nehézipari fejlesztési hajrájában, annak a kornak jellegzetes stílusában a „szocreálban" egy 210 lakásos, emeletes házakból álló lakótelep épült az Új-teleptói délnyugatra eső hegyoldalon. Ezt Debreczeni Márton térnek nevezték el. Az ő nevét vette fel a 104. sz. szakmunkásképzőből középiskolává fejlődött intézet is. Épült itt több munkásszálló, amelyek egyikéből középiskolás kollégium lett, de van olyan, amelyet önkényes beköltözők nyomortanyává süllyesztettek. Közművesített területén jellegzetes, de természetes, hogy villanyvilágítás kezdettől fogva volt a lakótelepen, hiszen a bányák magas fokú gépesítettsége miatt komoly energiaellátást kellett kiépíteni. Ez az utóbbi időben is korszerűen fejlődött. Vízvezetés régebben csak az Új-telepen volt, és néhány közeli térségben. Ez alapvetően az utóbbi 15 évben fejlődött ki kielégítő mértékben. A csatornázás is — jórészt önerős hozzájárulással — ebben az időben fejlődött, de még sok felső-telepi utcában hiányzik. A portalan utak aránya viszont alig haladja meg a 20%-ot. A régi lakótelep lakásait a bányaüzem elköltözése során az 1960-as években eladták a lakóknak, akik önerőből sokat felújítottak, fejlesztettek, néhány helyére újat építettek. A Debreczeni Márton téri lakások eladása most van napirenden, de nem nagy érdeklődés kíséri, mivel az utóbbi, több mint egy évtizedben előbb a tanács, majd az önkormányzat olyan lakókat telepít be - eddig a lakások 40%-ába — akik miatt, aki teheti, menekül onnan. A kolóniákat nem adták el, viszont az egykori városi tanács bizonyos árvizek és a Tatárdomb felszámolásának gondját oldotta meg azzal, hogy a legkezelhetetlenebb nagycsaládokat telepítette ide, akik vonzották a további - önkényes - lakásfoglalókat. így nyomortanya lett belőle - a főút kellős közepén. Szerencsére már csak 4 épület van meg az egykori 12-ből. Az égető problémát jelentő gázbevezetés 1994-ben megtörtént. * * * A» Miskolc felőli országút jobb oldalán a Szarka-hegy, a Pünkösd-hegy, a Hidegoldal, Kis László-, Nagy László- és Biegecs-dúlők,'majd a túloldalon a Tölgyes, Kis-Bakos, Nagy-Bakos, Alsó-Ostoros hegyrész elnevezések találhatók. Ezek aljában folydogál az Erenyő-patak, amely a hegyek csapodár vizeit, valamint a Pereces