Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Kovács Loránd: A perecesi (Diósgyőr környéki) szénbányászat kialakulása

Pereces bányatelep, balra a barossaknai, jobbra a lyukói nyílás 1966-ban új típusú frontfejtési jövesztőgépeket szereltek be, mellyel a teljesítmény mintegy 40%-kal emelkedett. Az első frontfejtési önjáró berendezéseket (hidraulikus biztosító berendezés) 1969-ben szerelték be váltakozó sikerrel, viszont ez a kísérlet is megalapozta a későbbi biztosító berendezések jó kiválasztását. Az önjáró biztosító berendezésekkel szerelt frontfejtésre 1977ben tértek újra vissza. Ettől az időponttól kezdődően az egyedi acéltámbiztosítású frontfejtések megszűntek. Az önjárós technológia bevezetése után a termelés ugrásszerűen növekedett és csakhamar elérte a Skyp-akna kiszállítási kapacitásának felső határát. A termelés korlátja a kiszállítási kapacitás volt. A szúk keresztmetszet feloldására 1980 szeptemberétől az angol Radmark-cég tervei alapján megvalósult sűrített levegős szénkiszállító rendszert építettek be. Két csőrendszer, egyenként 70 tonna/óra kapacitásnövekedést biztosított.

12 A nagyteljesítményű frontfejtések eredményeként Lyukóbánya 1978 óta meghaladta az évi 1 millió tonnás termelést, amely akkor Magyarországon egyedülálló volt. Magyarországon néhány évig egy bánya termelt többet Lyukóbányától, de folyamatosan, most már több mint 20 éve erre nem volt példa. A vágathajtás gépesítésével 1952 óta foglalkoztak. A F-típusú vágathajtó gépcsalád szinte minden darabja megtalálható volt. Az 12 A miskolci bányaüzem története 1968-1981. (kézirat) 19. p.