Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

(lábánál disznóval); a leckeoldalon Szent Jeromost (kó'vel és feszülettel, lábánál oroszlánnal), és Szent Ágostont (kezében lángoló szívvel, lábánál a tengert kanállal meró' kisfiúval) helyezi el. A retabló felső' szintjén a koronázó párkány fölött Keresztelő Szent János és Szent Onofriosz remete szobra állott, míg végül egy-egy angyal és az oltárépítmény ormán Szent Mihály arkangyal lángoló karddal, az ördögöt lábbal letipró tartásban látható. Az oltár 1721-re készült el.

64 Sajnos, a főoltár nem maradt meg eredeti pompájában és jellegzetesen pálos komponáltságában, mivel a szobrok nagy részét eltávolították, kicserélték, és az eredeti 7 nagy szoborból csak egy szobor, Szent Mihály arkangyal szobra maradt meg a helyén az angyalokon kívül. Tudjuk, hogy a szobrok az 1786. évi feloszlatáskor még megvoltak. Tudomásunk van 1797-ből a piaristák oltárváltoztató intézkedéseiről is, amikor a Szent Egyedről készített

65 főoltárképet eltávolították és helyébe a piarista alapító szent, Kalazanci Szent József képét festetik meg és helyezik el. A szobrok változtatásáról nincs még ekkor szó. 1804-ben a piaristák végezték el a máig is megmaradt oltárképcserét, melynek során a Mária-oltárról a kegyképet a főoltárra áthelyezték, míg a Kalazanci Szent József oltárképet a leckeoldalra helyezték. Egyidejűleg kinyilvánították, hogy a templom patrónájának a Boldogságos Szűz Máriát tekintik. Szobrok cseréjéről ekkor sincs szó. Az Adalékok Zemplén Vármegye történetéhez c. folyóirat XIII. kötetében, 1908-ban azt írja Visegrádi János,

66 hogy „a főoltár középső részét két páncélba öltözött és kezében vánkoson koronát tartó szobor, két korinthusi fejezettel bíró falszalag, két csigavonal méretű kiszögelés és gazdag tagozatú párkány díszíti. Középütt a Bold. Szűznek arany és ezüst fonallal átszőtt kelmével takart celli képét láthatjuk. A kép mellett két-két ezüstlemezből készült szívdombormű van és egy a szívnek megfelelő helyen. A középső részt a felsőhöz stilizált növény indákkal kereteit gömbölyded lap kapcsolja. A lap szegélyén a következő felírást olvashatjuk: Hanc depingi ad laudem et glóriám Sanctissimae Trinitatis aram curavit Georgius Kőrösy Anno 1729. 64 Az adattárban közölt 1721. február 5-i igazolás. 65 História Domus Ord. „Item S. Patris Fundatoris nostri Calasanctii (sc. iconem) ad Aram Maiorem in locum Sancti Aegydii substituit." « Kisbán i. m. 250-252.