Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor
igénybe vették a sajóládi kolostort is, s az ezt követő időkből sem rendi, sem egyéb részletes leírások nem állanak a rendelkezésre az építményeken és azokon belül bekövetkezett változásokról. Az 5. számú felvétel a nyugati oldalról mutatja be a kolostort, amikor még a nyugati szárny is épen állott. Ennek lebontására a XX. század elején került sor. A templom legutóbbi belső felújítását 1968-ban, míg a külső felújítást 1974-1976. években végezték. A kolostor és a templom alaprajza Minden középkori eredetű kolostortelepülés - így a sajóládi is azt mutatja, hogy kolostoraik alaprajza, templomaik alakja nemcsak az általános egyházi kívánalmaknak a nyomán kifejlődött liturgiái igényektől függött, hanem a rendi szabályzat előírásaitól és a rendi szokásoktól. A pálosok a középkori építkezéseikkel nem képviselnek hazai építészetünkben olyan önálló fejezetet, mint például a bencések, premontreiek, vagy ciszterciták, hanem a kolduló rendi kolostorok és templomok, majd saját építkezéseik sémáit követték. Egyre több pálos alaprajz megismerése azonban jellegzetességeket, nem vitatható sajátosságokat is igazol, s ezek alapján rögzíthető, hogy a pálosok is - következetesen betartott - rendi instrukciók szerint építkeztek, sőt valószínű, hogy templomaik, kolostoraik építkezéseit még királyi, vagy főúri alapítás és építtetés esetén is - maguk végezték, irányították, illetve állandóan ellenőrizték. Ennek módja lehetett különösen a XV. században az, amit Zolnay László állít „budaszentlőrinci építőmesterek segédkeztek az ország mintegy száz pálos kolostorának építésében, bővítésében", 120 de még inkább az, hogy egyegy vikariátuson belül ment a vikárius, vagy perjel utasítására a templomépítésben járatos, az instrukciókat ismerő építőmester, vagy kőfaragó az építkezések irányítására, azoknál való közreműködésre, tapasztalatok átadására. A XVIII. században volt is használatban egy „Norma Aedifici et condescensionis Fratrum Ordinis S. Pauli p. Eremita in eorum Possessionibus" megnevezésű irányterv, 121 s ismeretes Vépi Máté kiváló pálos építőmester több kiemelkedő pálos építkezés120 Zolnay László: Magyarország legnagyobb kolostorromjai a budai hegyekben (Budapest c. folyóirat 1971. májusi száma) 36. 121 OL Tervtár. I. 16. 13-37-ig; a 33-as jelzetű terv.
