Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

síteni; hasonlóképpen a még fennálló többi barokk majorsági épületet és a kerítésfalakat is. A XVIII. századi térképek és a kerítésfalak alapján a kolostor és majorsága területét műemléki környezetként védelemben kívánják részesíteni. Az épületek hasznosításánál az új lakónegyed és az idegenforgalom igényei jönnének számításba. A kolostor 1939-ben lebontott szárnyai helyén a falmaradványok bemutatásával célszerűen - a műemléki elveknek megfelelően megoldott —, a régi tömeget rekonstruáló épület készülhetne, csatlakoztatva a fennmaradt épületrészhez. Az épületben művelődési otthont, klubot, könyvtárat lehetne elhelyezni, hasznosítva régi pincéket is. Megfelelő, esetleg az előbbiekhez kapcsolódó - a későbbiekben részletezett rendeltetést lehetne adni az Erdész u. 4. sz. alatti épületnek is. A Baráthegyalja u. 24. sz. alatti volt pálos présházat és a barát-pincét, valamint a Hegyalja u. 27. szám alatti volt fogadót, továbbá a Hegyalja u. 53. szám alatti malmot idegenforgalmi és vendéglátóipari felhasználásba lehetne bevonni. A kolostor - meglevő kerítésfalakon belüli - területe különleges kertészeti kialakítást kapna, s a meglevő faállomány segítségével fokozott esztétikai igénnyel alakítanák ki ezt a zöldterületet, hogy a műemlékek és a régészeti anyag bemutatatásához megfelelő keretet adjon. A jelenleg meglevő diósgyőri pálos építménymaradványok helyszínrajzát és a térbeli arányokat is kifejező vázlatot 14. képünk ábrázolja. A diósgyőri várhoz való térbeli viszont és Diósgyőr XVIII. század végi kiépítettségét pedig a 15. képünk szemlélteti. A kolostorkert és a hajdani gazdasági udvar két kerítésfala közötti területet gyalogos közlekedésre használnák, előtte - délen - a magas épület lábakra állítva valósulna meg úgy, hogy az alatt a főgyalogút töretlenül haladhasson a Szinva-parttól a baráthegyi pinceépületig. Ez a gyalogos tengely képezné az idegenforgalmi bemutatás fő vonalát, ezen helyezkednek el és erről közelíthetők meg a műemléki jelentőségű épületek, építmények (a volt kolostor, címeres kapu, tornácos lakóház, présház, pince, zöldterület). A lakóépületsor íve a nyugati végén az egy oldalra tájolható épületekre vonatkozó előírás szerint 10 fokkal hajlik el keletre az észak-déli iránytól, s így az a tervezett északi tehermentesítő útról Eger felől érkezők számára mintegy városkapu jelleget ölt. Az azon „áthaladók" az épületsor kitáguló öblében, szép növényi környezetben pillanthatják meg a kolostoregyüttest, amihez egy biztosított keleti leágazáson keresztül kényel-