Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

12. kép. A „Diósgyőri Madonna" töredékei (OMF-Dobos L.felv.) A „Diósgyőri Madonnát" legkorábban és eddig legrészletesebben ismertető Éber László is kifejtette,

88 hogy a domborműnek mind az alakítása, mint a szerkezete olyan, hogy akár az olasz kora reneszánsz művészetben előforduló falioltárokhoz, akár a síremlékekhez sorolható. Az első feltevés mellett szól az ábrázolás tárgya, a másikat a címer kiemelkedő helyen és méretben való alkalmazása támogatja. Czeglédy Ilona - a diósgyőri várról szóló 1971-ben megjelent művében

89 - a leghatározottabban oltár maradványának minősíti a két 88 Éber László: Magyarhoni kora renaissance emlékek a Nemzeti Múzeumban. Archeológiai Értesítő 1989. 206-214. 89 Czeglédy i. m. 13.