Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor
szerint 86 a kolostort alapító István nádornak az atyák refectóriumából származó képmása - amely a diósgyőri plébániaház előszobájában, az ebédlő ajtaja fölött helyeztetett el 1812-ben - iratszalagján ez a felirat volt olvasható: „Vero facit virtus QvoD et Hic post fVnera ViVaM". (Igazi erény cselekedte, hogy itt temetésem után is éljek.) A kép fölött két aranyozott táblán a következő feirat volt látható: „Jeles Borsod István comes, Ernye fia alapította ezt a monostort 1313-ban. A ládi atyák a leromboltat újjáépítették 1739-ben és az első alapító tiszteletére helyezték el." (Tudniillik ezt a képet és felírást.) Sajnos, ez a kép is elkallódott. A XVIII. századi alaprajzokról tudjuk, hogy valamennyi cella és a refektórium is kívülről (fűtőfolyosóról) kezelhető kályhával volt felszerelve. A feloszlatásról szóló jelentésben leírták azt is, 87 hogy „Felsőgyőrött, ahol a prior szobájában szarvas és farkas bőrök borították a padlót, két falióra is figyelmeztette a mulandóságra; a falon szép képek és mindenféle porcellán, ezüst készletek váltakoztak, ajtót, ablakot függöny zárt el." Sajnos, a középkori tárgyi emlékanyag nagyon szűkös és hiányos, viszont amiről tudunk, az mind rendkívüli művészeti és kultúrértéket képvisel és sejteti a XIV. és XV. századi királyaink és a diósgyőri várat birtokló királynők által oly nagyon kedvelt és támogatott kolostor nagy gazdagságát, berendezéseinek művészei színvonalát. Legjelentősebb és magában a diósgyőri pálos kolostorban talált lelet a „Diósgyőri Madonna" néven ismert, 1,20 méter széles, legnagyobb ismert magasságában 83 centiméteres és 9 centiméter vastagságú márványtöredék, amelyet Bartalos Gyula egri áldozópap és lelkes régiségbúvár talált 1898-ban. Ez a töredék először a Magyar Nemzeti Múzeumba, majd a Szépművészeti Múzeumba került és reneszánsz művészetünk egyik legszebb emléke. Rendeltetésén és alkotó művészén, valamint készíttetőjén már a múlt század végén élénk vita volt, s ez felújult akkor, amikor a diósgyőri pálos kolostortól kb. 1 kilométernyire levő diósgyőri vár hajdani rondellájának anyagából 1958-ban azonos márványanyagból, hasonló stílusban és megmunkálásmóddal készített újabb töredék került elő. Az újabban talált töredéket a korábban előkerült nagyobb töredék kiegészítő részének tekintik és ezt az elgondolást és bemutatást ábrázolja 12. képünk is. 86 Idézett háztörténet 60. jegyzetben ismertetett részének az 1817. évi bejegyzéseiből. 87 Császár i. m. 321.