Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

ban 5x3 méteres alapterületüek. 6. A sekrestye (a templomhajótól délre fekvő, 6x5 méteres alapterületű helyiség, melynek a hajóból és a déli épületszárny kerengőfolyosójáról van bejárata). 7. A refectorium (az épület délnyugati sarkán levő, 11x5 méteres alapterülettel kialakított közösségi terem). 8. A konyha (5x4 méteres alapterülettel és a refectoriumba, valamint a nyugati szárny kerengő folyosóira vezető kijáratokkal). 9. A kulcsár szobája (a konyha mellett). 10. Lejárat a pincébe (a nyugati szárny folyosójának északi végén). 11. A tálalóelőkészítő) szoba (a refectorium mellett, a folyosóról és a refectoriumból való bejárattal, 7x3 méteres alapterülettel, korábbi folyosószakaszból leválasztva). 12. A be- és feljárat a padlásra. 13. Az árnyékszékek előtere és négy fülkéje (a folyosó északi végén). 14. A belső (vagy „kis") udvar. 15. A kút (a belső udvar közepén, tipikus „quadrum-kút"). 16. Egy tároló helyiség (a sekrestye előtt). 17. Feljárat a karzatra (a sekrestye előtti folyosószakaszról). 18. A templom (hajója 11 méter hosszú, 6 méter széles; a szentély pedig 5 méter hosszú és 4 méter széles). 19. A szószék (a templomon belül, feljáróját is jelölték). 20. Az éléskamra (9x4 méteres alapterületű helyiség az építmény északi folyosójából nyílóan. A feloszlatási alaprajz nem jelzi, de egy másik alaprajzról és a mostani felmérésekből felismerhető, s a História Domus is leírja, hogy ez a helyiség is részben alá volt pincézve.) 21. A kert (mely a kolostorépületet három oldalról veszi körül és a keleti oldalról két kocsibejárattal rendelkezik. Az egyik a kolostor déli homlokzata előtt vezetett be, a másik az északi oldalnál, az előudvart északról lezáró és a toldaléképületig kiépített, belső, az udvar felé ülőfülkékkel ellátott fal mellett.) Az „ülőfülkés" fal magassága 2,11 méter, hosszúsága 19,04 méter. A folyosók által körülzárt belső udvar 11x11 méteres alapterületű volt, míg az előudvar 16x16 méteresnek tekinthető, a szentélyzáródás melletti kisebb méretű kibővüléssel. A folyosók szélessége 2,50 méteres volt. A déli szárny északi oldala alatt 123 m

2 alapterületű pince volt ismeretes az 1930-as években, amit az újabb átépítésnél lecsökkentettek, a nyugati szárny alatt viszont 55 m

2 alapterületű pincerészt kibontottak és 40 m

2 alapterületű pince található jelenleg az észak felé nyúló (hajdani kamra) épületrész alatt. Kutatásaink során igen érdekes, látszólagos ellentmondást találtunk a hivatalos feloszlatási anyagban levő alaprajz és a 3. számú képünkön ábrázolt másik - a Borsod megyei Levéltár vegyes rendezetlen anyagából előkerült -, ugyancsak XVIII. századi (de valószínűleg