Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

A kolostor és tartozékai alaprajza A kolostorépület - melyet a körülötte levő gazdasági rendeltetésű területeitől külön kerítésrendszer választott el - mintegy 71 méter szélességű, 111 méter hosszúságú, téglalap alakú, parkos területen helyezkedett el. Az építmény szélessége a déli oldalon 32 méter, a nyugati oldalon 32,5 méter, a toldalékoknál 38,5 méter. A nyolcszög három oldalával záruló keleti szentély zárófalától a nyugati homlokzatig mért távolság ugyancsak 38,5 méter. 2. kép. A diósgyőri (felsőgyőri) pálos kolostor 1786. évbeli alaprajza A feloszlatási anyagban talált kolostoralaprajz német nyelvű magyarázó felirata (szerzők fordításában és zárójelben közölt magyarázataival kiegészítve) a következők szerint ismerteti az épület részeit és helyiségeit (2. kép): 1. Bejárat az előudvarba. (Ez a bejárat azonos a ma is látható, páloscímer-maradványos keleti kiskapuval). 2. Az előudvar (melyet a kerengő-folyosóval körülzárt belső, vagy kisudvartól való megkülönböztetésül nagyudvarnak is neveznek). 3. A porta. 4. A folyosó. (Ezzel a kerengő déli és nyugati szárnyát, valamint az épület délkeleti szárnyában levő cellák előtti folyosószakaszt jelöli.) 5. A cellák (az alaprajz 8 cellát, szerzetesi szobát jelöl meg), melyek általá-